- A szaunázás egészséges emberek számára számos előnnyel jár, bizonyos állapotokban azonban jobb elkerülni.
- Ha beteg, a végső döntés előtt a szaunalátogatásról mindig konzultáljon orvosával.
Miért érdemes egyáltalán szaunázni?
Számos szaunatípus létezik, amelyek a felmelegedés hőmérsékletében és a levegő relatív páratartalmában különböznek. Míg a finn szaunában a hőmérséklet 80–100 °C, a páratartalom pedig 5–25 %, addig a gőzfürdő legfeljebb 50 °C‑ra melegít fel, viszont 100% páratartalommal. A rendszeres szaunázás egészséges embereknél számos előnnyel jár, például pozitív hatással van a szív- és érrendszerre, az immunrendszerre, segít fejfájás vagy ízületi fájdalmak esetén, valamint természetesen relaxációt és lelki egészséget is biztosít. Talán hallott már a termékenységgel kapcsolatos lehetséges kockázatokról is – hogy mit mond erről a tudomány, megtudhatja a Szaunázás: pozitív hatások és alapelvek című cikkből.
A következő típus az ún. infraszauna, amely infravörös sugárzáson alapul, és a hőmérsékletük általában 45–60 °C. A hagyományos szaunával szemben az infravörös hullámok mélyebbre hatolnak a bőr alá (akár 4 cm‑ig), így mélyebb szöveti felmelegedést tesznek lehetővé. Az alacsonyabb hőmérséklet miatt ez kíméletesebb módja lehet a szaunázás előnyeinek kihasználására, azok számára is, akiknek a finn szauna problémás lehet.
Minden említett előny ellenére bizonyos betegségek esetén a szaunázás helyzete teljesen más lehet – a szaunalátogatás előzetes orvosi konzultáció nélkül akár ártalmas is lehet számukra.
Mikor lehet kockázatos a szaunalátogatás?
1. Bizonyos szívbetegségek
Az egyik legnagyobb elméleti kockázat, amely a szaunalátogatással és az azt követő 12 órával jár, a hirtelen halál – vagyis olyan állapot, amikor az ember látszólagos előzetes tünetek nélkül hal meg. Ezek mögött gyakran rejtett szívbetegség áll, amely először valamilyen nagyobb terhelés, például szaunázás során jelentkezik. Összességében azonban ez a kockázat szaunázás esetén nagyon alacsony, és rejtett szívbetegség esetén például a sportolás is hasonlóan kockázatos lehet.
Nem minden szívbetegség jelent azonban ellenjavallatot a szaunázásra – úgy tűnik, hogy egyes stabilizált, gyógyszeresen kezelt betegek biztonságosan használhatják a szaunát. Ebben az esetben azonban alapos kivizsgálás és kezelőorvossal való konzultáció szükséges, és az is függhet a betegség stádiumától stb.
Kerülje a szaunát, ha instabil angina pectorisa van (mellkasi nyomás), nemrég volt szívinfarktusa, vagy aorta sztenózisban (az egyik szívbillentyű hibája) szenved. A szauna magas hőmérséklete ugyanis terhelést jelent a szív- és érrendszer számára, amelyet a fent említett betegségek esetén a szervezet nem biztos, hogy elbír.
2. Magas vagy éppen alacsony vérnyomás
A forróságnak való kitettség és az azt követő lehűlés egészséges embereknél a szauna pozitív hatásainak fő mechanizmusa – azonban ha magas vagy éppen alacsony vérnyomásban szenved, ezek a hirtelen változások kockázatosak lehetnek az Ön számára. A magas hőmérséklet elősegíti a vérkeringést és kitágítja az ereket, ami a vérnyomás csökkenéséhez vezet. Hipotóniás embereknél emiatt szédülés, zavartság vagy akár eszméletvesztés is előfordulhat.
A hipertónia szempontjából különösen kockázatos a kezeletlen magas vérnyomás, amely meghaladja a 140/90 mm Hg értéket, vagy legalább az egyik érték magasabb. Még alacsonyabb, de továbbra is emelkedett vérnyomás esetén is javaslom, hogy a szaunalátogatás előtt konzultáljon orvosával – bizonyos enyhébb hipertónia esetén ugyanis a rendszeres szaunázás pozitív hatással lehet a vérnyomásra. Mindig az orvos feladata, hogy mérlegelje a lehetséges előnyöket és kockázatokat az Ön általános egészségi állapotának figyelembevételével.
3. Akut betegségek, megfázás és láz
Bár a szaunázás egészséges emberek szervezetére pozitív hatással van, maga a szaunalátogatás egyfajta akut stresszt jelent, amelyhez a szervezetnek alkalmazkodnia kell – és éppen ezek az alkalmazkodási mechanizmusok hozzák magukkal a fent említett előnyöket. Hosszú távon tehát a rendszeres szaunázás alkalmas az immunrendszer működésének erősítésére és a betegségekkel szembeni ellenállóképesség növelésére, azonban ha már betegeskedsz vagy megfáztál, a szauna által okozott terhelés akár káros is lehet. Fertőzés elleni küzdelem során a szervezet minden erőforrását mozgósítja, amelyeket szaunázáskor máshol kellene használnia, ez pedig a fertőzés terjedéséhez vezethet.
Akut fertőzés vagy láz esetén ezért egy időre felejtsd el a szaunát, és inkább „izzad ki” otthon, ágyban, nyugalomban.
4. Epilepszia
A forróság és a dehidratáció epilepsziás rohamot kiváltó tényezők lehetnek, csakúgy, mint az alkoholfogyasztás. Epilepsziás személyeknek ezért általában nem ajánlott a szaunalátogatás – az általános egészségi állapottól függően azonban lehetnek kivételek, amelyeket csak a kezelőorvos engedélyezhet. Ilyen esetben kívánatos, hogy az epilepsziás személyt mindig kísérje olyan személy, aki ismeri az elsősegélynyújtás alapelveit roham esetén, vagy segíthet annak megelőzésében.
5. Bizonyos bőrbetegségek
Bár a szauna egyes bőrbetegségek esetén kedvező hatással lehet a tünetek előfordulására (ekcéma, pikkelysömör stb.), bizonyos állapotok azonban ellenjavallatot jelenthetnek a szaunalátogatásra. Ilyen például a kolinerg csalánkiütés vagy a nedvedző kiütések, amikor a szauna súlyosbíthatja a betegség tüneteit.
A fertőzések terjedésének megakadályozása érdekében a szaunában és a zuhanyzókban ajánlott kihagyni a szaunát például szemölcsök előfordulása esetén is. Természetesen a szemölcsök súlyossága, elhelyezkedése és terjedésének megakadályozhatósága is számít. Ilyen esetben konzultáljon bőrgyógyászával.
6. Alkoholfogyasztás
Ha már fogyasztottál alkoholt és úgy gondolod, hogy a nap végén jól esne egy kis szaunázás, inkább vegyél egy meleg zuhanyt, és a szaunát hagyd máskorra – nem beszélve az alkoholfogyasztásról közvetlenül a szaunabárban. Tanulmányok szerint ugyanis az alkoholfogyasztás növeli a dehidratáció, a jelentős vérnyomáscsökkenés, az ájulás vagy akár a szívritmuszavarok kockázatát.
Mi a helyzet a menstruációval vagy a terhességgel?
A menstruációs ciklus aktuális szakaszában és a szaunalátogatás kapcsán nincs egységes álláspont – míg egyes nők számára a meleg segíthet a relaxációban és a görcsök enyhítésében, másoknál a hőstressz éppen ellenkezőleg, ronthatja az állapotukat. Ha tehát menstruáció alatt fontolgatod a szaunázást, ajánlom, hogy saját tapasztalataid (ciklus hossza, vérzés intenzitása stb.) alapján konzultálj orvosoddal. A szauna magas hőmérséklete ugyanis többek között erősebb vérzést is okozhat.
A szaunában nagyon fontos ügyelni a higiéniai feltételekre – mivel a legtöbb szauna fürdőruha nélkül használatos, megfelelő higiéniai eszközök elsősorban a tamponok vagy a menstruációs kehely. A magasabb hőmérséklet és páratartalom miatt ezeket a higiéniai eszközöket is ajánlott gyakrabban cserélni.
Terhesség esetén a szaunalátogatás némileg ellentmondásos – míg egyes szakemberek azt javasolják, hogy a teljes terhesség alatt kerülje a szaunát, mások megengedőbbek a használatával kapcsolatban az első trimeszter után, ha minden komplikációmentes. Egy 2017‑es szisztematikus áttekintés konkrétan említi, hogy a 20 perces, 70 °C‑os és 15% relatív páratartalmú szaunalátogatás biztonságosnak bizonyult a résztvevő nők számára. A szaunában nő a vérnyomáscsökkenés, a túlmelegedés vagy a dehidratáció kockázata, ami elméletileg negatív hatással lehet a magzatra. Azonban a tanulmányok ezen a területen nagyon korlátozottak, mivel bármilyen kutatás terhes nőkön etikai okokból nehezen kivitelezhető.
Mindig fontos azonban a szaunalátogatást orvosoddal konzultálni – minden nő egészségi állapotában számos változó van, amelyek eldönthetik az esetleges (nem)biztonságosságot.
Mit érdemes ebből levonni?
A szaunázás egészséges emberek számára sok előnnyel jár – bizonyos betegségek vagy állapotok esetén azonban jobb elkerülni. Kockázatos lehet például a szívbetegség, epilepszia, vérnyomásproblémák, valamint a terhesség vagy az alkohol fogyasztása. Minden esetben először fordulj orvoshoz – például nem minden szívbetegség jelent ellenjavallatot. Mindig fontos az általános egészségi állapot felmérése.
Gyakran ismételt kérdések (GYIK)
1. Mikor mehetek szaunába műtét utáni heggel?
Minden műtét és minden egyén általános egészségi állapota nagyon egyéni. Általánosságban a műtét után kb. 6–8 hetet ajánlott várni, de mindig érdemes konzultálni az orvossal, aki a műtét súlyossága és a gyógyulás lefolyása alapján javasolhatja az idő lerövidítését vagy meghosszabbítását.
2. Mehetek szaunába atópiás ekcémával?
Atópiás ekcéma esetén szintén érdemes konzultálni az orvossal a szaunázás alkalmasságáról. Általánosságban például a finn típusú szauna nem ajánlott, egyesek számára megfelelőbb lehet az infraszauna. Itt sincsenek egyértelmű ajánlások, ezért minden esetet egyedileg kell megítélni.
3. Mehetek szaunába másnaposan?
A szauna bizonyos mértékű terhelést jelent a szervezet számára, és növelheti a dehidratáció kockázatát, amit másnaposság esetén semmiképp sem szeretnél. Ezért azt javasoljuk, hogy csak akkor menjél szaunába, ha teljesen jól érzed magad.
