Aszalt gyümölcsök cukor nélkül
Az aszalt gyümölcs az egészséges étrend egyik alapvető élelmiszere. Kiváló rost-, vitamin-, ásványi anyag-, antioxidáns- és egyéb bioaktív anyagforrás, amelyek bizonyítottan pozitív hatással vannak az ember egészségére. Megfelelő mennyiségben történő fogyasztásuk leggyakrabban említett lehetséges előnyei a következők:
- jobb emésztés,
- vérnyomás‑szabályozás,
- az oxidatív károsodás csökkentése, illetve
- az elhízás kockázatának a csökkentése.
Az aszalt gyümölcsök problémás tényezője a magas energiakoncentráció és a természetes cukrok nagymértékű jelenléte, amelyek akár a 65%-át is kitehetik a tartalmuknak. Ezért nagy körültekintéssel kell bánni az édesített aszalt gyümölcsökkel. Az aszalt gyümölcsök túlzott fogyasztása súlygyarapodást és egyéb egészségügyi problémákat okozhat.
Az aszalt gyümölcsök hasznosak gabonapelyhek, instant kásák, smoothie‑k, joghurtok készítéséhez, sütéshez és főzéshez, vagy például diófélékkel és csokoládéval együtt egészséges nasiként útközben.
A hagyományos, itthon is ismert aszalt gyümölcsök közé tartozik az alma, körte, szilva, cseresznye vagy a mazsola. Az "egzotikusabb" gyümölcsfajták közé pedig pl. a mangó, ananász, datolya vagy a goji. Ha a gyümölcs a "természetes" formában számodra nem elegendő, próbáld ki a csokoládéval vagy egyéb öntetekkel bevont gyümölcsöket.
Hogyan aszaljuk a gyümölcsöket?
A gyümölcsök aszalása a tartósítás egyik legrégibb módszere, mely lehetővé teszi, hogy a szezonon lejártával is élvezhessük őket. Az aszalás során a víztartalom (mely a friss gyümölcsök súlyának akár 90%-át is kiteheti) csökken, így az antioxidánsok, vitaminok, ásványi anyagok, rostok és természetes cukrok aránya megnő. Ugyanakkor a C‑vitamin‑tartalom is csökken. A gyümölcsaszalás alkalmazott módszerei:
- a napon/levegőn történő aszalás a gyümölcsök tartósításának hagyományos, de hosszadalmas eljárása. A gyümölcsöket száraz időben, 30 °C feletti hőmérsékleten lehet így aszalni. Nedves időjárás esetén a gyümölcsöt ellenőrizni kell az esetleges penészesedés miatt;
- a forró levegőn szárítás gyors és elterjedt módszer. Az aszalás 40–60 °C közötti hőmérsékleten, néhány óra alatt zajlik, ez egy nagyon népszerű házi módszer;
- a fagyasztva szárítás, az ún. liofilizálás egy viszonylag innovatív módszer, mely a lehető legtöbb vitamin, ásványi anyag és egyéb egészségügyi előnyök megőrzésére szolgál. A fagyasztva aszalt gyümölcsök a színüket és az ízüket is megőrzik.
Kénezett vs. nem kénezett aszalt gyümölcsök
A szulfitok olyan tartósítószerek, amelyek meghosszabbítják az aszalt gyümölcsök szavatossági idejét, megakadályozva a gyümölcs barnulását, illetve a penész és a baktériumok növekedését. Másrészt viszont ez az egyik fő allergén, mely komoly egészségügyi problémákat okozhat.
A nem kénezett aszalt gyümölcsökre a teltebb és erőteljesebb íz a jellemző, általában nincsenek mesterségesen édesítve, és nem tartalmaznak egyéb adalékanyagokat.