Mik azok a probiotikumok, prebiotikumok és szinbiotikumok?
A probiotikumok az egészséget elősegítő élő mikroorganizmusok, amelyek természetes módon fordulnak elő a szervezetünkben, különösen a bélben, ahol a mikroflóra részét képezik. A legismertebb probiotikus kultúrák a laktobacillusok, amelyek lebontják a laktózt és más cukrokat, valamint a bifidobaktériumok, amelyek pozitívan befolyásolják természetes védekezőképességünket.
A prebiotikumok az élelmiszerek nehezen emészthető részei, amelyek nagyrészt üzemanyagként szolgálnak a probiotikus kultúrák számára. A prebiotikumok bevitele tehát központi jelentőségű a probiotikus kultúrák megfelelő növekedéséhez és aktivitásához.
A probiotikumok és prebiotikumok kombinációja úgynevezett szinbiotikumokat eredményez. A szinbiotikumok alkalmazása az előnyök szempontjából hatékonyabbnak tűnik, mint a probiotikumok és prebiotikumok önmagukban. Vilgain probiotikumaink és Vilgain probiotikum komplexünk is ebbe a csoportba tartozik, ahol 15 bizonyítottan szimbiózis hatású probiotikus törzset és 30 milliárd élő probiotikus kultúrát élvezhet a bélrendszere.
Mikor érdemes probiotikumokat és szinbiotikumokat szedni?
A probiotikumok vagy szinbiotikumok megelőzésként és étrend‑kiegészítőként is alkalmazhatók a kezelés alatt. Használatuk leggyakrabban a következők során ajánlott:
- olyan antibiotikumok szedésekor, amelyek megzavarják a bélmikrobiomot,
- emésztési problémák esetén,
- gyulladásos és autoimmun bélbetegségek (pl. Crohn‑betegség) esetén,
- legyengült immunrendszer, vagy
- terhesség és szoptatás.
A probiotikumok megelőzésként is alkalmazhatók külföldi utazások során, amikor a bélflóra gyakran megváltozik, ami úgynevezett utazási hasmenéshez vezethet. A probiotikumok egyre népszerűbbek a vegánok körében is, akik nem fogyasztanak probiotikumokban és prebiotikumokban gazdag élelmiszereket, például tejtermékeket.
A probiotikumok hosszú távú alkalmazása
A probiotikumok nem csak az akut problémákat kezelik. A probiotikumok hosszú távú használata serkenti a természetes védekezőképességet, csökkenti annak kockázatát, hogy az emésztőrendszert az emésztőrendszert érintő betegségeket okozó invazív baktériumtörzsek megtelepedjenek, és hozzájárul az általános belső jóléthez.
Probiotikumok és prebiotikumok az élelmiszerekben
A szinbiotikumok vagy probiotikus étrend‑kiegészítők használata mellett a bélflóra a normál étrend részeként is ápolható. Egyszerűen vegyünk be olyan élelmiszereket, amelyek probiotikumokban és prebiotikumokban gazdagok.
A legismertebb probiotikumokban gazdag élelmiszercsoportok közé tartozik a joghurt, a kefir, az acidofil tej vagy a tejföl. Aztán ott van még a juhtúró, az emmentáli, a penészes és más érlelt sajtok. A „nem tejtermék” források közül különösen említést érdemelnek a fermentált zöldségek (savanyú káposzta, erjesztett uborka, koreai kimchi vagy japán natto), az almaecet vagy a kombucha.
Az egyik legjobb prebiotikumnak az inulint, egy növényi eredetű oldható rostot tartják. Természetes módon a cikóriában (pl. cikóriaszirup formájában), a csicsókában, a fokhagymában, a hagymában vagy a spárgában fordul elő. Prebiotikus anyagokhoz juthatunk gyümölcsök, zöldségek vagy zabpehely fogyasztásával is.