Omega‑3‑zsírsavak
Az omega‑3 zsírsavak az egészségre jótékony hatást kifejtő zsírok egy csoportja, amelyek pozitív hatással vannak a szervezetünk működésére. Ezek olyan esszenciális tápanyagok, amelyeket szervezetünk nem képes saját maga előállítani, ezért a bevitelük az étrendünkön múlik. A legfontosabb omega‑3 zsírsavak az eikozapentaénsav (EPA) és a dokozahexaénsav (DHA).
Az omega‑3 hatásai
Az omega‑3 zsírsavak fő hatása a közvetlenül kifejtett (gyulladáscsökkentő) hatás az omega‑6 zsírsavakkal szemben, amelyek sokkal gyakoribbak az emberi táplálékban, és gyulladáscsökkentő a hatásuk (az emberi szervezet egyfajta védekező mechanizmusa). Ezenfelül az omega‑3‑zsírsavak bevitele:
- csökkenthetik a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát,
- elősegíthetik a szem és az agy egészségét,
- segíthetnek a depresszió és a szorongás leküzdésében,
- elősegíthetik a magzat megfelelő fejlődését a terhesség alatt,
- felgyorsíthatják a sporttevékenység utáni regenerációt.
Az omega‑3 szedése
Az omega‑3 ideális bevitele az omega‑6 zsírsavak bevitelén múlik, amelyek a legtöbb növényi olajban megtalálhatók. Az étrendben jelenlévő omega‑6 és omega‑3 zsírsavak aránya ideális, ha nem több, mint 3:1. Manapság azonban nem ritka a 20:1 arány sem.
Az omega‑3 forrásai
A tengeri algákat és a fitoplanktonokat az omega‑3 zsírsavak legjobb minőségű forrásai között tartják számon. Velük táplálkoznak a kis rákfélék vagy zsíros tengeri halak (lazac, szardínia és makréla), amelyeket aztán az emberek beiktatnak az étrendjükbe - akár az ételekben, vagy akár étrend‑kiegészítő formájában.
A közelmúltban felfedezett ún. krill olaj olyan kis rákfélékből készül, amelyek a tiszta antarktiszi vizekben élnek, és nincsenek mérgező fémekkel szennyezve. Ráadásul a krillolaj sokszorosan gazdagabb antioxidánsokban. A növényi eredetű élelmiszerek általában nem számítanak jó omega‑3 zsírsavforrásnak (kivéve a tengeri algákat).