- A baktériumok száma az emberi testen közelítőleg megegyezik a testi sejtek számával.
- A szájüregi mikrobiom nemcsak a szájüreg egészségét befolyásolja, hanem például a szívet és az ereket is.
Mi az a szájüregi mikrobiom, és hogyan befolyásolja az egészséget?
Valószínűleg már hallottál a bélmikrobiomról és annak elengedhetetlen hatásáról az egészségre – a bélrendszer azonban nem az egyetlen hely, ahol az emberi testen belül különféle fontos baktériumtörzsek találhatók, amelyek sok szinten kommunikálnak egymással. Megtalálhatók például a bőrön, az orrban, az intim területeken vagy a szájban is. Együttesen ez a mikrobiom egy komplex „szervet” alkot, amely nemcsak az egészséget, hanem az általános jóllétet is támogatja, a baktériumok száma pedig legalább megegyezik, vagy akár magasabb is lehet a testi sejtek számánál.
A szájüreg az emberi test egyik legsűrűbben baktériumokkal benépesített része. Itt több együttműködő bakteriális biotóp is található, mivel egyes baktériumtörzsek például az ínyen, a nyelven vagy az orca nyálkahártyáján érzik jól magukat, míg mások a fogak felszínén vagy a szájpadláson (lágy vagy kemény) élnek. A szájüregi mikrobiom kialakulására már a korai gyermekkor is hatással van, és a természetes úton született és szoptatott gyermekek szájüregében jelentősen nagyobb a bakteriális diverzitás, mint a császármetszéssel született vagy tápszerrel táplált gyermekeknél. A komplex mikrobiom kialakulása kb. 3 éves korban történik, és az életkor előrehaladtával a diverzitása tovább nő. Jelentős változások a szájüregi mikrobiomban például a tejfogak maradandó fogakra való cseréjekor is bekövetkeznek.
A szájüregi mikrobiom az immunrendszer fontos része, amely megelőzően hat nemcsak a fogszuvasodás vagy a fogágybetegség kialakulásával szemben, hanem például a szájüregi léziók, gyulladások, fertőzések vagy a rossz lehelet ellen is. A hatása azonban itt nem ér véget – számos tanulmány mutat összefüggést a szájüregi mikrobiom egyensúlyának felborulása és a szív- és érrendszeri betegségek kialakulása között.
Mi befolyásolhatja negatívan a szájüregi mikrobiomot?
- Táplálkozás: a szájüregi mikrobiomra negatívan hathatnak a magas egyszerű cukortartalmú élelmiszerek, vagy szénsavas, cukrozott italok (különösen a savas italok), amelyek fogyasztása után csökkenhet a szájüreg pH-értéke. A kutatások összehasonlítják a neolitikus és az ipari forradalom utáni étrend hatását is, amely több gabonát, hüvelyest, tejterméket vagy növényi olajat hozott az emberek étrendjébe, ami egyes szerzők szerint a szájüregi betegségek gyakoribb előfordulásához vezetett – ezekkel a következtetésekkel azonban óvatosan kell bánni, mivel a neolitikumból csak korlátozott mennyiségű releváns bizonyíték áll rendelkezésre, és a hatásmechanizmus sem teljesen ismert. Ezért semmiképp sem ajánlott az említett élelmiszercsoportokat teljesen kiiktatni az étrendből, hiszen optimális fogyasztásuk bizonyítottan kedvező hatással van az általános egészségre (kivéve talán a magas egyszerű cukortartalmú élelmiszereket és a szénsavas, cukrozott italokat).
- Dohányzás: a dohányzás számos mechanizmuson keresztül hat a szájüregi mikrobiomra – egyes cigarettafüst-összetevők közvetlenül elpusztíthatják a hasznos baktériumokat, befolyásolhatják a nyál pH‑ját, anaerob körülményeket teremthetnek a szájban, amelyekben egyes baktériumok nem tudnak túlélni, vagy gyengíthetik a szájüreg immunválaszát. Valószínűleg elősegíti a kórokozó baktériumok szaporodását is, ezzel felborítva a mikrobiom egyensúlyát.
- Alkoholfogyasztás: a túlzott alkoholfogyasztás befolyásolhatja a szájnyálkahártya és a nyál összetételét. Megzavarhatja a szájüreg immunválaszát vagy a fogak egészségét is. Végül, de nem utolsósorban, alkoholfogyasztás után jelentős változásokat figyeltek meg a szájüregi mikrobiom összetételében.
- Rossz szájhigiénia: a rossz szájhigiénia elősegíti a fogkő felhalmozódását, ami a kórokozó baktériumok szaporodását és a szájüregi mikrobiom egyensúlyának felborulását eredményezi.
- Bizonyos betegségek: cukorbetegség, neurológiai, kardiovaszkuláris, emésztőrendszeri vagy autoimmun betegségek hozzájárulhatnak a száj pH-értékének változásához vagy az immunválasz zavarához, ami a szájüregi mikrobiom felborulásához vezet.
- Bizonyos gyógyszerek: hasonló a helyzet, mint egyes betegségek esetén – főként antibiotikumok vagy immunszupresszív szerek esetében.
Mi befolyásolhatja pozitívan a szájüregi mikrobiomot?
A szájüregi mikrobák tápanyagokat hasznosítanak, amelyek a nyálban vagy az ínyfolyadékban találhatók. A nyál továbbá antibakteriális összetevőket is tartalmaz, amelyek segítenek fenntartani a szájüregi mikrobiom egyensúlyát. A nyál más összetevőkkel együtt ún. pelliculát képez, amely szabályozza a baktériumok megtapadását a szájüreg felszínén, illetve részben védi a fogakat a savak hatásától.
Hogyan támogatható a szájüregi mikrobiom táplálkozással?
A táplálkozás jelentős szerepet játszik a mikrobiom egyensúlyában – a nyál összetételében is megjelenik, hogy nem megfelelő étrend esetén például túlzott savtermelés léphet fel, ami fogszuvasodást okozhat. Hatással lehet például bizonyos összetevők fogyasztásának mértéke is, mint például a nitrátok. Tanulmányokban megfigyelték, hogy ezek a változások akár a nitrogén‑oxid szintjét és a vérnyomás szabályozását is befolyásolhatják. Befolyásolhatja továbbá az immunválaszt is a szájüregben. Ugyanakkor a kutatás ezen a területen még gyerekcipőben jár, mivel nagyon összetett problémáról van szó.
Egy 2024‑es tanulmány szerint a mediterrán étrend pozitívan befolyásolhatja a szájüregi mikrobiomot, és csökkentheti a szájüregi betegségek előfordulását. Különösen kedvező hatást találtak a magas rosttartalmú élelmiszerek, valamint a polifenolokat tartalmazó italok (kávé, fekete és zöld tea) esetében. A szerzők azonban további kutatások szükségességére hívják fel a figyelmet, mivel sok mechanizmus még nem ismert, és számos egyéb tényező – életmód, fizikai aktivitás stb. – is szerepet játszik.
A megfelelő rostbevitel fontosságát más tanulmányok is alátámasztják, csakúgy, mint a minimálisan feldolgozott élelmiszerek és a teljes kiőrlésű gabonák fogyasztását a fehér lisztből készült termékek helyett. Valószínűleg szerepet játszik a megfelelő hidratáltság is, amely támogatja a normál nyáltermelést. Potenciálisan pozitív hatásokat figyeltek meg a már említett nitrátok esetében is, amelyek főként gyökér- vagy leveles zöldségekben találhatók.
Úgy tűnik, hogy a szájüreg egészségének romlását elősegítheti bizonyos mikrotápanyagok hiánya, mint például a B‑vitaminok (különösen a B12), a C‑vitamin, az E‑vitamin vagy a K‑vitamin. Az A- és D‑vitaminok esetében további kutatások szükségesek.
Hogyan támogatható a szájüregi mikrobiom étrend‑kiegészítőkkel?
Jelenleg már elérhetők étrend‑kiegészítők a szájüregi mikrobiom támogatására. Röviden, ezeknek tartalmazniuk kellene az alább említett probiotikus törzseket, különösen a Streptococcus (salivarius, ratus vagy thermophilus) és a Lactobacillus (Lactiplantibacillus plantarum, Lacticaseibacillus paracasei, Limosilactobacillus reuteri) fajokat. További hasznos összetevők lehetnek a prebiotikumok, mint például a xilit, arginin vagy a karbamid.
A szájüregi mikrobiomot támogató étrend‑kiegészítők főként három mechanizmuson keresztül működnek:
- kompetitív (versengő) bakteriális interakció, amely a táplálékforrásokért/életben maradásért való versengésen alapul
- antimikrobiális vagy gátló vegyületek termelése (inhibíció = folyamatok lassítása, elnyomása)
- az immunválasz modulációja
A szájüregi mikrobiomra különösen kedvező hatással vannak a következő összetevők:
1. Probiotikumok
Élő bakteriális organizmusok, amelyek közvetlenül a mikrobiom részét képezik. A szájüregi mikrobiom esetében főként az alábbi nemzetségek:
- Streptococcus: salivarius, ratus vagy thermophilus
- Lactobacillus: Lactiplantibacillus plantarum, Lacticaseibacillus paracasei, Limosilactobacillus reuteri
- Bifidobacterium: breve, lactis
- Bacillus coagulans
2. Prebiotikumok
Ezek olyan anyagok, amelyeket a mikroorganizmusok (probiotikumok) tovább hasznosítanak, és pozitív hatással vannak az egészségre. A szájüregi kontextusban a prebiotikumokat eddig kevéssé vizsgálták, mivel fontos, hogy csak a hasznos baktériumok szaporodását támogassák, ne pedig a kórokozókét. Tanulmányokban azonban ígéretes eredményeket mutat például a xilit, az arginin vagy a karbamid.
3. Posztbiotikumok
Ezek a mikrobiális kolonizáció és annak egészségre gyakorolt hatásának legújabb és intenzíven kutatott területe. Ezek élő szervezetek anyagcseretermékei vagy azok részei (sejtfal, citoplazma stb.). Egyes tanulmányok például igazolták, hogy a posztbiotikumok gátolhatják a kórokozó baktériumok szaporodását anélkül, hogy élő „jó” baktériumok lennének jelen, ami például a tárolást is jelentősen megkönnyítheti. A posztbiotikumok példái:
- hidrogén‑peroxid
- Streptococcus nemzetségű baktériumok által termelt baktericinek (olyan baktériumtermékek, amelyek más baktériumokat pusztíthatnak el)
Ezen probiotikumok végső hatása azonban jelenleg számos kihívással néz szembe, különösen a termék előállításának módjában, hogy ne pusztuljanak el az élő mikroorganizmusok. Néhány, ezzel a problémával foglalkozó tanulmány sajnos kimutatta, hogy a végtermékben az életképes sejtek száma nem minden esetben elegendő, így ezen a területen is további kutatások szükségesek.
Mit érdemes ebből megjegyezni?
Az emberi test mikrobiális kolonizációja hatással van az általános egészségre, és ez alól a szájüreg sem kivétel. A mikrobiom összetételét és egyensúlyát főként a táplálkozás, a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a rossz szájhigiénia, valamint bizonyos betegségek vagy gyógyszerek befolyásolják.
A kutatás ezen a területen egyelőre korlátozott, azonban úgy tűnik, hogy a szájüregi mikrobiom számára előnyösek a minimálisan feldolgozott élelmiszerek és a megfelelő rostbevitel, amelynek összetevőit a baktériumok képesek metabolizálni. A piacon már elérhetők olyan étrend‑kiegészítők is, amelyek támogatják a szájüregi mikrobiomot, de ezek a készítmények jelenleg szintén számos kihívással néznek szembe.
