A bélmikrobiom jelentősen befolyásolja a szervezet számos funkcióját, valamint egyes betegségek kialakulását.
Hatását elsősorban a testsúlyszabályozás, a metabolikus szindróma vagy a pszichiátriai betegségek területén vizsgálják.
A bélmikrobiom optimális összetételét támogató anyagokat a mindennapi étrendben is megtalálhatjuk, de lehetőség van probiotikumokkal történő étrend‑kiegészítésre is.
Mi az a mikrobiom?
A mikrobiom egy összefoglaló elnevezés minden olyan mikroorganizmusra, amely egy adott környezetet vagy területet benépesít. Elválaszthatatlan része az emberi testnek. A legújabb kutatások szerint a mikroorganizmusok ugyanannyian, vagy még nagyobb számban vannak jelen az emberi testben, mint maguk a testi sejtek. Ezeket az apró élőlényeket például a szájban, a bőrön vagy az orron is megtaláljuk – de a legismertebb és legváltozatosabb képviselőjük kétségtelenül a bélmikrobiom.
Ez a mikrobiom nemcsak az általános egészséget és számos testi funkciót befolyásol, lásd lentebb, hanem egyfajta ökoszisztémaként is működik, ahol bizonyos baktériumtörzsek támogatják egymás növekedését, vagy éppen kiszorítják a patogén, káros fajokat. Bár az abszolút számokat illetően a tanulmányok eredményei kissé eltérnek, a molekuláris szintű kutatások szerint a bélmikrobiomban 1000–1500 lehetséges baktériumfaj található, egyesek szerint akár 3000 is. Egyes felmérések szerint egy ember mikrobiomjában átlagosan kb. 160 baktériumfaj található. Ez a szám azonban jelentősen eltérhet azoktól a tényezőktől függően, amelyek befolyásolják a mikrobiom diverzitását.
Mi határozza meg a bélmikrobiom összetételét és diverzitását?
1. Születési mód és csecsemőkori táplálás
Természetes szülés során a gyermek találkozik az anya szülőcsatornájában található baktériumokkal, ami befolyásolja az ő bélmikrobiomjának összetételét, valamint serkenti a fehérvérsejtek és az immunrendszer működését is. Császármetszéssel, vagyis steril úton született gyermekeknél a bél bakteriális benépesülése eltérő, és számos tanulmány szerint ezeknél a gyermekeknél nagyobb a túlsúly, elhízás vagy cukorbetegség kialakulásának kockázata. Ugyanakkor léteznek olyan tanulmányok is, amelyek éppen ellenkező eredményeket mutatnak. Ebbe a kapcsolatba számos egyéb tényező is beleszól, például az újszülött neme vagy az anya testsúlya. A végleges megerősítéshez tehát további kutatások szükségesek.
Hasonló a helyzet a születés utáni táplálás területén is – az anyatej ugyanis természetes módon tartalmaz olyan baktériumokat, amelyek ismét formálják a gyermek mikrobiomjának összetételét. Az anyatejben található baktériumok spektrumát több mint 700 fajra becsülik, és nagyon érdekes, hogy az egyes törzsek eltérnek a normál testsúlyú és elhízott anyáknál, illetve azoknál, akik természetes úton vagy császármetszéssel szültek. Nem utolsósorban az anyatejben található baktériumok aránya idővel is változik (pl. az 1. és a 6. hónap összehasonlításakor). Az anyatej baktériumain kívül a gyermek találkozik az anya bőrén élő baktériumokkal is, ami tovább bővíti a bél bakteriális benépesülésének spektrumát. Ebből következik, hogy a szoptatás a legjobb módja a gyermek számára az optimális bélmikrobiom kialakításának, bár egyes modern anyatejpótlók is tartalmaznak bizonyos probiotikus törzseket.
2. Genetika
Bár ez a terület még kevéssé feltárt, úgy tűnik, hogy a családtagoknak több közös jellemzőjük van a bélmikrobiom összetételét illetően, mint az "idegen" embereknek, és az egypetéjű ikrek hasonlósága nagyobb, mint a kétpetéjűeké. Ebből arra lehet következtetni, hogy a genetikának is van némi szerepe ezen a területen, bár a legnagyobb hatást az étrendnek és az életmódnak tulajdonítják.
3. Fertőzések
Vírusos, de főként bakteriális fertőzések bél‑diszbiózishoz vezethetnek, vagyis jelentősen megzavarhatják a mikrobiom összetételét és biodiverzitását, valamint a bélben élő baktériumok számát. Az is kiderült, hogy egészséges donoroktól származó bélbaktérium‑transzplantáció segíthet egyes bélbetegségek kezelésében, de akár az emésztőrendszeren kívüli betegségek esetén is. Az ún. széklettranszplantáció történhet nasojejunális szondán keresztül, endoszkóposan a végbélen át, vagy akár tabletta formájában is, amely a kívánt anyagot (azaz a donor székletének koncentrátumát) tartalmazza.
4. Gyógyszerek
Valószínűleg mindenki sejti, hogy főként az antibiotikumos kezelés nem tesz jót a bélbaktériumoknak – ezek a gyógyszerek valóban komoly károkat okozhatnak a mikrobiom összetételében és a baktériumok életképességében. Bizonyos esetekben a negatív hatás akár tartós is lehet. Az ismert antibiotikumokon kívül más gyógyszereknek is lehet negatív hatása, például a metforminnak, amelyet a 2‑es típusú cukorbetegség kezelésére használnak – itt azonban a tanulmányok eredményei nem egyértelműek, ezért további minőségi kutatásokra van szükség.
5. Táplálkozás
Ahogy már említettük, a táplálkozási szokásoknak és az életmódnak a tanulmányok szerint napjainkban a legnagyobb hatása van a mikrobiom összetételére. Az étrend összetételének hirtelen változása viszonylag gyors ingadozásokat okoz a bélmikrobiota összetételében, különösen negatív hatások jelentkeztek magas állati zsírtartalmú és alacsony rosttartalmú étrend esetén. E tekintetben is további minőségi tanulmányokra van szükség a pontosabb megértéshez.
A bélmikrobiom és annak hatása az egészségre
Támogathatja a bélmikrobiom a fogyást?
Egér- és emberkísérletek is azt mutatják, hogy a bélmikrobiom összetétele többek között összefügg a túlsúly vagy elhízás hajlamával. A túlsúlyos egyének mikrobiomjában több Firmicutes és kevesebb Bacteroidetes baktériumot találtak. Úgy tűnik, hogy a bélmikrobiom összetételének változásai révén ezek az emberek több energiát nyernek az étrendjükből, mint normál testsúlyú társaik. Az alacsony bélmikrobiom‑diverzitású emberek a tanulmányok szerint hajlamosabbak voltak a gyulladásos betegségekre is. Még érdekesebb, hogy egy 6 hetes, csökkentett energiatartalmú étrendet vizsgáló kutatásban a túlsúlyos személyek mikrobiomjában pozitív változások történtek.
Probiotikumok a metabolikus szindróma terápiájának támogatására
A metabolikus szindróma az elhízás mellett csökkent inzulinérzékenységet is magában foglal, ami 2‑es típusú cukorbetegséghez vezet, továbbá magas vérnyomást és diszlipidémiát.
A kutatások szerint bizonyos kiválasztott baktériumtörzsek, különösen az Akkermansia muciniphila pótlása pozitívan befolyásolja az inzulinérzékenységet metabolikus szindrómás személyeknél, valamint a vérzsírok arányát és mennyiségét, illetve a testsúlycsökkenést is. Ezek az eredmények megerősítik, hogy a bélmikrobiom hatása túlmutat az emésztőrendszeren, és a jövőben számos betegség kezelésének támogató eszköze lehet.
A mikrobiom és a psziché kapcsolata
Bizonyított, hogy a bél és az agy kétirányú kommunikációs pályával kapcsolódik egymáshoz, amely például bélgyulladás vagy mikrobiális diszbiózis esetén sérülhet. A bél bakteriális összetétele szó szerint befolyásolhatja a neurokrin hormonok vagy neurotranszmitterek felszabadulását az agyban, így többek között pozitívan hathat a kognitív funkciókra, de szabályozhatja a szorongás vagy depresszió kialakulásának kockázatát is. A jelenlegi ismeretek szerint bizonyos baktériumtörzsek alkalmasak egyes pszichiátriai terápiák támogatására is.
Bél‑diszbiózis
A bél‑diszbiózis olyan állapotot ír le, amikor a bélmikrobiom összetétele vagy működése megváltozik. Leggyakrabban a bélbaktériumok diverzitásának csökkenéséről, a hasznos baktériumok számának csökkenéséről vagy éppen a patogén baktériumok túlzott elszaporodásáról van szó. Ahogy fentebb is említettük, a bél‑diszbiózis genetikai okokra vagy korai gyermekkorra is visszavezethető. Még nagyobb jelentőséggel bírnak azonban olyan tényezők, mint az étrend, életmód, betegségek vagy higiénia. A bél‑diszbiózis következménye lehet nemcsak a bélgát sérülése, hanem negatív változások az immunrendszerben és az anyagcserében is.
Hogyan gyógyítható a bélmikrobiom?
Akár fertőző betegségen esett át, akár antibiotikumot szed, vagy egyszerűen úgy érzi, hogy az emésztése nem működik megfelelően, az egyik ok lehet a bél‑diszbiózis. Klinikailag elsősorban probiotikumok szedését alkalmazzák, ami növeli a hasznos baktériumok számát a mikrobiomban, és korlátozza a "káros" baktériumok növekedését. Súlyosabb esetekben szóba jöhet a fent említett széklettranszplantáció is. Ha pedig hosszú távon szeretné jó állapotban tartani mikrobiomját, érdemes az alábbi pontokra koncentrálni.
Mit tehet a bélmikrobiom támogatásáért?
1. Kiegyensúlyozott étrend elegendő rosttal és probiotikumokkal
Fermentált és savanyított tejtermékek
Közismert, hogy a fermentált és savanyított tejtermékek természetes probiotikumforrások. Emellett kiváló minőségű fehérjét, D‑vitamint vagy kalciumot is tartalmaznak, amelyek nemcsak a csontok egészségéhez fontosak. A bélmikrobiomra gyakorolt pozitív hatás szempontjából a legjobb választás a kefir, az acidofil tej vagy a joghurtok.
Fermentált és savanyított zöldségek
A fermentált zöldségek főként tejsavbaktériumokat tartalmaznak, de található bennük probiotikus rost is, amely a hasznos baktériumtörzsek számára táplálékforrásként szolgál. Egyedül a sótartalomra érdemes figyelni, amely rendszeres fogyasztás esetén összeadódhat.
Gyümölcsök, zöldségek és teljes kiőrlésű gabonák
A gyümölcsök, zöldségek és teljes kiőrlésű gabonák rostforrások, amelyek jót tesznek az emésztőrendszernek és maguknak a baktériumoknak is. Kimutatták, hogy ezeknek az élelmiszereknek a fokozott fogyasztása különösen a Lactobacillus és Bifidobacterium törzsek növekedését támogatja.
Fermentált hüvelyesek
Ha szeretsz kísérletezni, étrended színesítheted fermentált hüvelyesekkel is, amelyek főként az ázsiai konyha részei. Ilyen például a miso vagy a natto. Ezek a termékek a fermentációnak köszönhetően természetes forrásai a hasznos baktériumoknak.
További lehetőség természetesen a probiotikumokat tartalmazó étrend‑kiegészítők szedése, ahol garantált a mennyiség és a baktériumtörzsek is.
Mire érdemes odafigyelni?
A tanulmányok szerint bizonyos élelmiszerek vagy anyagok túlzott bevitele negatívan is befolyásolhatja a bélmikrobiomot. Különösen a túlzott cukor-, alkohol- vagy a már említett állati zsírfogyasztás lehet káros.
2. Stresszkezelés
A krónikus stressz számos testi rendszert érint, és nincs ez másként a bélmikrobiom esetében sem. A stresszhormonok koncentrációjának növekedése vagy a gyulladásos folyamatok indukciója révén a túlzott stressz a bélmikrobiom összetételét is befolyásolhatja, és nem éppen pozitívan.
3. Minőségi alvás
Az alvás egy másik elhanyagolhatatlan tényező, amely minden egészségügyi, pszichés, de akár sport- és munkateljesítményt is befolyásol. A bélmikrobiommal összefüggésben kimutatták, hogy az alvás minősége és hossza alapvető hatással van annak összetételére.
4. Mozgás
A mozgásnak számtalan előnye van a szervezet számára. Tudtad, hogy a bélmikrobiomot is befolyásolja? Egy 2023‑as áttekintés szerint nyolc hét közepes vagy magas intenzitású fizikai aktivitás pozitív változásokat indukál ezen a területen, mind egészséges, mind emésztőrendszeri betegségekben szenvedőknél.
Mit érdemes ebből megjegyezni?
Az emberi testet milliónyi baktérium népesíti be, legismertebb közösségük kétségtelenül a bélmikrobiom. Összetétele számos testi funkcióra és egyes betegségek megelőzésére vagy kialakulására is hatással van. Ez a kapcsolat azonban fordítva is működik: egyes gyógyszerek, betegségek, de főként az étrend és az életmód drámaian befolyásolják annak összetételét.
