- Az ortorexia fogalmát először 1997‑ben határozták meg, és szabad fordításban azt jelenti, hogy valaki kórosan megszállottja az általa egészségesnek tartott táplálkozásnak.
- Az ortorexia előfordulási gyakoriságát nehéz meghatározni, és a kiválasztott populációtól függően drámai különbségek vannak – a tanulmányok 0,1 %-tól egészen 90,6 %-ig terjedő előfordulást mutatnak.
- A tökéletesen “tiszta” táplálkozás iránti vágy a betegek esetében rendszerint a társas élet, valamint a fizikai és pszichés egészség megzavarásához vezet.
Az ortorexia mint a táplálkozási zavarok teljes értékű képviselője
Az ortorexiát többféleképpen lehet meghatározni, de alapvetően az “egészséges” táplálkozás megszállottságáról van szó, amikor az egyén bizonyos minták alapján egyre több élelmiszert zár ki az étrendjéből, mert azokat nem megfelelőnek vagy veszélyesnek tartja. Az ortorexiában szenvedők célja gyakran nem a testsúlycsökkentés (mint például a mentális anorexia vagy bulimia esetében), hanem inkább a 100%-os minőségű és “tiszta” élelmiszerek kiválasztása, szigorú étkezési szokások betartása és a tökéletesen egészséges test elérése.
Veszélyeztetett csoportok közé tartoznak:
- azok, akik a táplálkozás vagy az orvostudomány területén dolgoznak
- az alternatív táplálkozási irányzatokat követők
- azok, akik elégedetlenek a saját testükkel
- azok, akik hajlamosak a függőségekre (alkohol, drogok, túlzott fizikai aktivitás)
Hogyan diagnosztizálható az ortorexia, és melyek a jellemző tünetei?
Az ortorexia diagnosztizálásának folyamatában egyelőre nincs egységes eljárás, így az egészségügyi szakemberek számos eszközt használhatnak, a speciális kérdőívektől (Bratman‑kérdőív, ORTO‑15, EHQ stb.) a testösszetétel méréséig vagy a vérminták elemzéséig. 2014‑ben Moroze és munkatársai négy kritériumcsoportot javasoltak az ortorexia azonosítására, amelyek a következő területeket foglalják magukban (a teljes szöveg itt olvasható):
A) “Egészséges” ételek iránti megszállottság, különös tekintettel az élelmiszerek összetételére és minőségére
B) Ennek a megszállottságnak a negatív kivetülése a társas, fizikai vagy pszichés területekre
C) Ez a viselkedés nem magyarázható más, már meglévő betegségek tüneteinek súlyosbodásával
D) Ez a viselkedés nem magyarázható élelmiszerek kizárásával élelmiszerallergia vagy más, étrendi változtatást igénylő betegség miatt
Az ortorexia tünetei a gyakorlatban lehetnek...
- Félelem az “egészségtelen” ételektől
- Szigorú élelmiszerek kizárása azok feltételezett alkalmatlansága vagy veszélyessége miatt (pl. növényvédőszer‑maradványok, élelmiszer‑adalékanyagok, de akár finomított cukor, búzaliszt stb.)
- Extrém stressz, ha elveszíti az étkezés feletti kontrollt, és bűntudat az étkezési protokoll “megszegése” után
- Obszesszív figyelem a csomagolásra, összetételre és eredetre
- Az ételek tervezése és elkészítése saját, általában nagyon szigorú szabályok szerint
- Az étkezés kerülése mások társaságában
Milyen következményei lehetnek az ortorexiának?
1. A fizikai egészség károsodása
Az ortorexiánál, a “megengedett” élelmiszerek egyre szűkülő spektruma miatt, nagyon gyakori az egyes makro- és mikrotápanyagok hiánya. Tipikusan ilyenek például a minőségi fehérjék, omega‑3 zsírsavak, D‑vitamin, magnézium, vas, cink, szelén, rost és sok más. Hiányuk vezethet alacsony energiaszinthez, alultápláltsághoz vagy hirtelen testsúlycsökkenéshez is.
Ezek a hiányállapotok például túlzott fáradtságban, görcsökben, fokozott betegségre való hajlamban, a haj és a körmök minőségének romlásában vagy vérvizsgálati eltérésekben jelentkezhetnek.
2. A pszichés egészség károsodása
Mivel a “tiszta” ételekhez és a szigorú étkezési szokásokhoz való kényszeres ragaszkodás nagyon nehezen egyeztethető össze a mindennapi élettel, az ortorexiában szenvedők gyakran szorongást, frusztrációt és bűntudatot éreznek. A tökéletesen egészséges táplálkozás iránti vágy teljesen magával ragadja őket, és idejük nagy részét otthoni ételek tervezésével és elkészítésével töltik, mert a “másoktól” származó élelmiszerek nem felelnek meg az általuk elvárt kritériumoknak. Ez tovább vezethet a mindennapi tevékenységek elvégzésének nehezítettségéhez, a produktivitás csökkenéséhez vagy a társas kapcsolatok kerüléséhez.
3. A társas élet károsodása
A barátokkal vagy kollégákkal közös étkezés az ortorexiában szenvedő számára szó szerint rémálom. Ha “külső” ételt fogyasztanának, elveszítenék az étkezésük feletti kontrollt, és az sem jöhet szóba, hogy másokkal megosszák szigorúan meghatározott étkezési szabályaikat. A “tiszta” étrend iránti igény egyszerűen felülírja a társas kapcsolatokat, ami gyakran elszigetelődéshez vezet, ami gyakori jelenség az ortorexiások körében.
A korai diagnózis és a szakértői ellátás alapvető az ortorexia kezelésében
Elsősorban fontos felismerni, hogy az ortorexia ugyanolyan súlyos lehet, mint bármely más, táplálkozási zavar, és ha nem kezelik, visszafordíthatatlanul károsíthatja az érintett egészségét.
Különösen fontos tényező a probléma korai felismerése – ez azonban paradox módon a legnagyobb akadály. Az érintett személy ugyanis gyakran nincs tudatában viselkedése negatív következményeinek, így az első jelzés, hogy valami nincs rendben, általában a közvetlen környezetéből érkezik.
A kezelés során célszerű együttműködni orvossal, dietetikussal és pszichológussal is. Az ortorexia terápiájának alapvető eleme az ún. kognitív‑viselkedésterápia, amely során a páciensnek először tudatosítania kell a problémát, majd aktívan megtanulja, hogyan kezelje azt.
Mit érdemes ebből megjegyezni?
Az ortorexia az “egészséges” táplálkozás kényszeres követését jelenti, amelynek célja általában nem a testsúlycsökkentés, hanem a tökéletesen tiszta és kiegyensúlyozott étrend, amely tökéletes egészséghez vezet. Az anorexiával és a bulimiával együtt a táplálkozási zavarok közé tartozik, és ha nem kezelik, visszafordíthatatlanul károsíthatja a beteg egészségét.
Az ortorexia negatívan befolyásolja az embert fizikailag, pszichésen és mentálisan is, miközben a beteg általában nem ismeri fel jelenlétét és veszélyeit. A környezete azonban észreveheti a változásokat, mint például az egyre több élelmiszer kizárását az étrendből, az idegen ételek fogyasztásának elutasítását, az összetétel, eredet vagy tápérték túlzott tanulmányozását, valamint a fokozódó társas elszigetelődést.
Az ortorexia terápiájában érdemes komplexen kezelni ezt a betegséget, és együttműködni orvossal, dietetikussal és pszichológussal. Általánosságban igaz, hogy minél korábban felismerik a betegséget, annál kisebb a jövőbeni visszafordíthatatlan egészségkárosodás kockázata.
