Magas fruktóz tartalmú kukoricaszirup (hfcs)

  • A mi pontszámunk: 4 - javasoljuk, hogy kerülje
  • Utolsó frissítés & tényellenőrzés: 05. 08. 2024 - Rebecca Taylor, CNP
  • Eredet: Az előállítása szintetikus, nem származik természetes eredetű forrásból.

A magas fruktóztartalmú kukoricaszirup (HFCS) kukoricakeményítőből származó édesítőszer. Glükózból és fruktózból, két egyszerű cukorból áll. A HFCS‑t gyakran használják az élelmiszer- és italiparban, mivel édeskés és képes fokozni az ízeket. Tiszta, viszkózus folyadékként jelenik meg, és többféle, különböző fruktóz‑glükóz arányú készítményben kapható, általában HFCS‑42 és HFCS‑55, amelyek körülbelül 42%, illetve 55% fruktózt tartalmaznak.

Származás

A HFCS mesterséges eredetű, ipari eljárással állítják elő. A folyamat kukoricakeményítőből indul ki, amelyet enzimes hidrolízissel glükózzá bontanak. A glükózt ezután a glükóz‑izomeráz enzim fruktózzá alakítja. Ez az átalakítás növeli a szirup édességét, így a szacharóz (hagyományos cukor) gazdaságos alternatívájává válik. A HFCS gyártása az 1960‑as évek végén kezdődött, és az 1970‑es években vált népszerűvé alacsonyabb előállítási költségei és az élelmiszer‑feldolgozásban való sokoldalúsága miatt.

Jellemzői és felhasználása az élelmiszeriparban

A HFCS‑t az élelmiszeriparban több okból is használják:

  • Édesség: A hagyományos cukorhoz hasonló, ami kívánatos édesítőszerré teszi.
  • Alacsonyabb költség: Általában olcsóbb, mint a szacharóz.
  • Oldhatóság: Könnyen oldódik italokban és más folyékony termékekben.
  • Tartósítószer: Segít meghosszabbítani a termékek eltarthatósági idejét.
  • Barnító hatás: Hozzájárul a Maillard‑reakcióhoz, javítva a sütőipari termékek színét és ízét.
  • Textúra és stabilitás: Segít megőrizni a nedvességet és javítja az élelmiszerek textúráját.

Felhasználás ultra‑feldolgozott élelmiszerekben

A HFCS számos okból széles körben elterjedt az ultrafeldolgozott élelmiszerekben:

  • Üdítőitalok: A HFCS‑t széles körben használják üdítőitalokban az édessége és könnyű keverhetősége miatt, ami javítja az általános ízprofilt.
  • Tészta: A pékárukban, kenyerekben és süteményekben a HFCS segít megtartani a nedvességet, javítja a textúrát és hozzájárul a barnulási folyamathoz.
  • Édességek és cukrászsütemények: Az édesség fokozására és a sima textúra biztosítására használják.
  • Fűszerek és szószok: A ketchupokban, salátaöntetekben és szószokban található, hogy édességet biztosítson és javítsa a viszkozitást.
  • Rágcsálnivalók: Olyan termékekben, mint a müzliszeletek és reggelizőpelyhek, az íz és a textúra javítására, valamint tartósítószerként használják.
  • Tejtermékek: Az ízesített joghurtokban és fagylaltokban jelen van az édesség biztosítása és a textúra javítása érdekében.

Hatások az emberi egészségre

Bár a HFCS összetétele hasonló a szacharózéhoz, fogyasztása egészségügyi aggályokat vetett fel:

  • Elhízás: A HFCS nagymértékű fogyasztása fokozott kalóriafogyasztással jár, ami hozzájárulhat az elhízáshoz.
  • Szivárgó bél szindróma: A fruktóz növelheti a bélfal áteresztőképességét, így az emésztetlen ételmaradékok, toxinok és kórokozók bejuthatnak a véráramba. Ez immunreakciókat és szisztémás gyulladást válthat ki.
  • Gyulladás: A fokozott áteresztőképesség krónikus gyulladáshoz vezethet, ami hozzájárul az olyan betegségek kialakulásához, mint az irritábilis bél szindróma (IBS) és a gyulladásos bélbetegség (IBD).
  • Metabolikus szindróma: A magas fruktózszint rendszeres fogyasztása inzulinrezisztenciához, fokozott zsírfelhalmozódáshoz és emelkedett trigliceridszinthez vezethet, amelyek a metabolikus szindróma kockázati tényezői.
  • Májegészség: A felesleges fruktóz a májban metabolizálódik, ahol zsírrá alakulhat, ami nem alkoholos zsírmájbetegséghez (NAFLD) vezethet.
  • Cukorbetegség: A magas fruktózbevitel az inzulinérzékenységre gyakorolt hatása miatt összefüggésbe hozható a 2‑es típusú cukorbetegség fokozott kockázatával.
  • Szív- és érrendszeri egészség: A túlzott fogyasztás hozzájárulhat a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásához a lipidszintek emelkedése és a gyulladás elősegítése révén.

Források

  1. White, J. S. (2008). Egyenes beszéd a magas fruktóztartalmú kukoricaszirupról: mi az és mi nem az. The American Journal of Clinical Nutrition, 88(6), 1716S‑1721S.
  2. Bray, G. A., Nielsen, S. J., & Popkin, B. M. (2004). A magas fruktóztartalmú kukoricaszirup fogyasztása az italokban szerepet játszhat az elhízás járványszerű terjedésében. The American Journal of Clinical Nutrition, 79(4), 537‑543.
  3. Stanhope, K. L., & Havel, P. J. (2008). Fruktózfogyasztás: a viszcerális adipozitást növelő, diszlipidémiát és inzulinrezisztenciát kiváltó hatásainak lehetséges mechanizmusai. Current Opinion in Lipidology, 19(1), 16‑24.
  4. Vos, M. B., Kimmons, J. E., Gillespie, C., Welsh, J., & Blanck, H., & Blanck, H. M. (2008). Étrendi fruktózfogyasztás amerikai gyermekek és felnőttek körében: A harmadik nemzeti egészségügyi és táplálkozási felmérés. Medscape Journal of Medicine, 10(7), 160.
  5. Lustig, R. H., Schmidt, L. A., & Brindis, C. D. (2012). Közegészségügy: A mérgező igazság a cukorról. Nature, 482(7383), 27‑29.
  6. Lambertz, J., Weiskirchen, S., & Weiskirchen, R. (2017). Fructose: A dietary sugar in crosstalk with microbiota contributing to the development and progression of Non‑Alcoholic Liver Disease. Frontiers in Immunology, 8, 1159. doi:10,3389/fimmu.2017,01159.
  7. Moreira, A. P. B., Texeira, T. F. S., Ferreira, A. B., do Carmo Gouveia Peluzio, M., & de Cássia Gonçalves Alfenas, R. (2012). Influence of a high‑fat diet on gut microbiota, intestinal permeability, and metabolic endotoxemia. British Journal of Nutrition, 108(5), 801‑809. doi:10,1017/S0007114512002037.