Nálam ez abszolút csúcs. Főleg a tészta nagyon addiktív. Ízlik magában is, de akkor is, ha még „feldobom” például tonhallal. Szerintem inkább, mint klasszikus levesként, alapnak ajánlanám egy gyors rámenhez, ha valaki friss, hétköznapi alapanyagokból szeretne ráment készíteni, de nincs kedve hosszasan főzni. Tehát leöntöm a levest, hozzáadok valamilyen zöldséget, tojást, húst, és máris kész a szuper vacsora.

Extrém csalódás. A tészta kellemetlen lisztes ízt enged a levesbe, amit két falat után egyszerűen nem lehet megenni.

A levesnek nagyon gyenge az íze. Nézze meg például a Winiary sült teriyaki tésztát. Annak talán minimálisan rosszabb az összetétele, de az íze nagyon intenzív. Lehetne javítani az íz intenzitásán? Esetleg lehetne valahogy zöldséget hozzáadni? Akárhogy is, objektíven nézve, számomra a Ramen közepesen finom.

Ezek a tészták kiválóak. Már többször is megmentettek, amikor nem volt kedvem főzni – egyszerűen csak bedobom őket a hátizsákba, mellé például egy konzerv csirkehúst, és a vacsora meg van oldva.