Ultraszűrt, nem denaturált tejsavófehérje-koncentrátum
Értékes összetevő
A fogyasztása megfelelő mennyiségben bizonyítottan jótékony hatással van az egészségi állapotra.
Természetes
Természetes eredetű anyagokból készülnek, amelyek feldolgozása a továbbiakban nem vegyi úton történik.
Jellemzők
A tejsavófehérje a fehérjeforrások képzeletbeli ranglétrájának a legtetején áll, ami lehetővé teszi, hogy az összes esszenciális aminosav, a gyors emészthetőség és a kiváló felhasználhatóság az izomtömeg kialakítására – a DIAAS index szerint 1,09‑es értékkel rendelkezik, vagyis még mindig valamivel a képzeletbeli plafon felett van.
A tejsavófehérje emellett gazdag forrása az elágazó oldalláncú esszenciális BCAA aminosavaknak, amelyek a termékben kb. 26%-ban vannak jelen. Külön figyelmet kell fordítani a BCAA‑k közé sorolt leucin tartalmára is, amely elsősorban az izomfehérje szintézisében betöltött fontos szerepéről ismert – a fehérjében kb. 14%-os mennyiségben van jelen.
A fehérjetermék minőségét azonban nemcsak a fehérje forrása, hanem az előállítási folyamat is meghatározza – ebben az esetben ultraszűrt, nem denaturált koncentrátumról van szó, ami azt jelenti, hogy félig áteresztő membránokat használtak a magas fehérjekoncentráció elérésére. Ezek elválasztják a kívánt tejsavófehérjét a kisebb molekuláktól, például a laktóztól. Az alacsony hőmérsékleten végzett kíméletes ultraszűrésnek köszönhetően a natív fehérjeszerkezet károsítása, azaz denaturálása nélkül lehet savókoncentrátumot nyerni.
A koncentrátum a legjobb választás a sportolók túlnyomó többsége számára
A "koncentrátum" megnevezés ekkor az alapanyag fehérjetartalmát jelzi, ebben az esetben a fehérjetartalom körülbelül 70‑80%-os tartományban van. A legtöbb sportoló számára ez a mennyiség teljesen elegendő, és az ár/teljesítmény szempontjából a tejsavó koncentrátum a lehető legjobb választás.
Források
CAMPBELL, Bill, et al. International Society of Sports Nutrition position stand: protein and exercise. Journal of the international society of sports nutrition, 2007, 4.1: 1‑7.
RENNIE, Michael J. a Kevin D. TIPTON. Protein and amino acid metabolism during and after exercise and the effects of nutrition. Annual Review of Nutrition [online]. 2000, 20(1), 457–483 [vid. 2019‑02‑20]. ISSN 0199‑9885. Dostupné z: doi:10.1146/annurev.nutr.20.1.457
LAYMAN, Donald K. a Jamie I. BAUM. Dietary Protein Impact on Glycemic Control during Weight Loss. The Journal of Nutrition [online]. 2004, 134(4), 968S‑973S [vid. 2019‑02‑21]. ISSN 0022‑3166. Dostupné z: doi:10.1093/jn/134.4.968S