Szteviol-glikozid alapú édesítőszer

Hasznosság

Semleges adalékanyag

A fogyasztása semleges hatással van az emberi szervezetre.

Forrás

Természetes

Természetes eredetű anyagokból készülnek, amelyek feldolgozása a továbbiakban nem vegyi úton történik.

Jellemzők

A sztévia édes ízéért felelős összetevők a szteviol‑glikozidok – különösen a szteviozid és a rebaudiosid A. A sztévia édessége a cukorhoz képest 200‑300x magasabb. Ezeken a szteviol‑glikozidokon kívül, amelyeknek nagy az édesítőerejük, de gyakran meglehetősen erős az utóízük, más típusú, sztévián alapuló édesítőszerek is megtalálhatók a piacon, például a rebaudiosid A‑n (az egyik glikozid) alapuló édesítőszerek, amelyeknek kisebb az édesítőerejük, de ugyanolyan az utóízük.

A szteviol‑glikozidok tehát természetes eredetű édesítőszerek, és magas édességüknek köszönhetően nagyon kis koncentrációban adhatók az élelmiszerekhez – ez biztosítja a természetes és enyhén édes ízt, ami nem üt át a termék többi összetevőjén.

Egészségre gyakorolt hatások

A szteviol‑glikozidok vizsgálata során antioxidáns hatást mutattak ki, és a cukoranyagcsere javulásával is összefüggésbe hozták. A tudományos vizsgálatok eredményeit azonban fenntartásokkal kell kezelni, mivel a legtöbbjüket állatokon végezték, és sokszor nagyobb dózisban, mint amennyit mi a táplálkozásunkkal be tudunk vinni.

Források

MISRA, Himanshu, et al. Antidiabetic activity of medium‑polar extract from the leaves of Stevia rebaudiana Bert.(Bertoni) on alloxan‑induced diabetic rats. Journal of Pharmacy and Bioallied Sciences, 2011, 3.2: 242.

CONTRERAS, María Soledad. Anticariogenic properties and effects on periodontal structures of Stevia rebaudiana Bertoni. Narrative review. Journal Of Oral Research [online]. 2013, 2(3), 158‑166

RISDON, Sydney, Sylvain BATTAULT, Alonso ROMO‑ROMO, Matthieu ROUSTIT, Loic BRIAND, Grégory MEYER, Paloma ALMEDA‑VALDES a Guillaume WALTHER. Sucralose and Cardiometabolic Health: Current Understanding from Receptors to Clinical Investigations. Advances in Nutrition [online]. 2021, 12(4), 1500‑1513