Kén-dioxid

Az E220, más néven kén‑dioxid, SO₂ képletű kémiai vegyület. Színtelen, szúrós, fojtogató szagú gáz, amelyet általában égett kén szagaként ismernek. A kén‑dioxid jól oldódik vízben, ahol kénsavat képez, és erős redukáló tulajdonságokkal rendelkezik. Az élelmiszer- és italiparban széles körben használják tartósítószerként és antioxidánsként, mivel képes gátolni a mikroorganizmusok növekedését és megakadályozni az oxidatív romlást.

Származási hely

A kén‑dioxid természetes és mesterséges eredetű lehet. Természetes módon vulkánkitörések és szerves anyagok égése során kerül a légkörbe. Ipari szinten a kén‑dioxidot főként kéntartalmú fosszilis tüzelőanyagok elégetésekor vagy a szulfidos ércek pörkölésével állítják elő a fémbányászatban.

Jellemzők és felhasználás az élelmiszeriparban

• Tartósítószer: gátolja a baktériumok, penészgombák és élesztőgombák szaporodását.
• Antioxidáns: megakadályozza az élelmiszerek enzimatikus és nem enzimatikus barnulását.
• Színstabilizátor: Megőrzi a szárított gyümölcsök és zöldségek megjelenését.
• Ízmegőrzés: Segít megőrizni az élelmiszerek friss ízét.
• Fertőtlenítés: A berendezések és élelmiszerfelületek fertőtlenítésére szolgál.

Felhasználás ultra‑feldolgozott élelmiszerekben

A kén‑dioxidot előnyös tulajdonságai miatt széles körben használják az ultrafeldolgozott élelmiszerekben. Íme, hogyan és miért használják:

• Mikroorganizmusok gátlása: A kén‑dioxid megakadályozza a baktériumok, penészgombák és élesztőgombák szaporodását az ultrafeldolgozott élelmiszerekben. Ez biztosítja a biztonságot és meghosszabbítja az olyan termékek eltarthatósági idejét, mint a szárított gyümölcsök, szószok és fűszerek.
• Azoxidáció megakadályozása: Erős antioxidánsként hat, amely gátolja a romlást okozó oxidációs reakciókat. Az italokban, például a borban és a sörben a kén‑dioxid az oxidáció megakadályozásával segít megőrizni az ízt és a színt.
• Színmegőrzés: a kén‑dioxid segít megőrizni a feldolgozott gyümölcsök és zöldségek természetes színét. Például megakadályozza az olyan szárított gyümölcsök, mint a sárgabarack és a mazsola sötétedését, így megőrizve azok vonzó vizuális minőségét.
• Ízmegőrzés: az oxidatív romlás megakadályozásával a kén‑dioxid segít megőrizni az ultrafeldolgozott élelmiszerek friss ízét. Ez különösen fontos az olyan termékeknél, mint a gyümölcslevek és pürék, ahol az ízek sértetlensége kulcsfontosságú.
• Textúrastabilizálás: A kén‑dioxid a pékárukban és egyes feldolgozott élelmiszerekben a mikrobiális növekedés és romlás megakadályozásával segít megőrizni a textúrát, így biztosítva, hogy a termékek hosszabb ideig frissek és ízletesek maradjanak.
• Fertőtlenítés: A kén‑dioxidot az élelmiszer‑feldolgozó üzemekben a berendezések és felületek fertőtlenítésére használják, csökkentve a szennyeződés kockázatát és biztosítva a gyártási környezet általános biztonságát és higiéniáját.
• Azeltarthatósági idő meghosszabbítása: Tartósító tulajdonságai elengedhetetlenek az ultrafeldolgozott élelmiszerek eltarthatósági idejének meghosszabbításához. Ez különösen előnyös a hosszú ideig tárolt vagy nagy távolságra szállított termékek, például konzervek és csomagolt snackek esetében.

Az emberi egészségre gyakorolt hatás

Bár a kén‑dioxid hatékony az élelmiszerek tartósításában, fogyasztása számos egészségügyi kockázatot jelenthet, különösen az arra érzékeny egyének számára:

• Légzőszervi problémák: A kén‑dioxidnak való kitettség légzőszervi problémákat okozhat, különösen asztmás vagy más légzőszervi betegségben szenvedő egyéneknél. Hörgőszűkületet és asztmás rohamokat okozhat.
• Allergiás reakciók: Egyes egyéneknél allergiás reakciókat tapasztalhatnak, beleértve a bőrkiütéseket, viszketést és csalánkiütést. A szulfitokkal szembeni érzékenység gyakoribb az asztmás személyeknél.
• Gyomor‑bélrendszeri problémák: Nagy dózisú kén‑dioxid lenyelése gyomor‑bélrendszeri panaszokat okozhat, beleértve a hányingert, hányást és hasmenést.

Ezen okok miatt a szabályozó szervek, például az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (FDA) és az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) határértékeket állapítottak meg az élelmiszerekben megengedett kén‑dioxid‑koncentrációra vonatkozóan. A fogyasztók tájékoztatása érdekében a kén‑dioxidot tartalmazó élelmiszerek címkézése is kötelező.

Hivatkozások

1. Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA). (2016). A kén‑dioxid (E 220) mint élelmiszer‑adalékanyag újraértékelése. Visszakeresve az EFSA folyóiratból
2. Health Canada. (2021). szulfitok az élelmiszerekben. A Health Canada honlapjáról letöltve
3. Stevenson, D. D., & Simon, R. A. (1981). Érzékenység a lenyelt metabiszulfitra asztmás személyeknél. Journal of Allergy and Clinical Immunology, 68(1), 26‑32. PubMed‑ből letöltve
4. Lester, M. R. (1995). Szulfitérzékenység: jelentősége az emberi egészségben. Journal of the American College of Nutrition, 14(3), 229‑232 . https://doi.org/10,1080/07315724,1995.10718500.
5. Vally, H., & Misso, N. L. (2012). A szulfit adalékanyagokkal kapcsolatos káros reakciók. Clinical and Experimental Allergy, 42(2), 164‑172. doi:10,1111/j.1365‑2222,2011.03943.x