E216

Propilparabén (propil‑para‑hidroxibenzoát)

  • A mi pontszámunk: 4 - javasoljuk, hogy kerülje
  • Utolsó frissítés & tényellenőrzés: 10. 07. 2024 - Rebecca Taylor, CNP
  • Eredet: Az előállítása szintetikus, nem származik természetes eredetű forrásból.

A propilparabén, más néven E216, a parabének egyik típusa, a szintetikus vegyületek egy csoportja, amelyet általában tartósítószerként használnak. A p‑hidroxi‑benzoesav észtere, és antimikrobiális tulajdonságai jellemzik. A propilparabén gyakran megtalálható különböző fogyasztói termékekben, beleértve az élelmiszereket, gyógyszereket és kozmetikumokat, hogy meghosszabbítsa az eltarthatósági időt és megakadályozza a mikrobák növekedését.

Származás

A propilparaben elsősorban szintetikus eredetű, bár a parabének megtalálhatók néhány természetes forrásban, például bizonyos gyümölcsökben és zöldségekben. Általában p‑hidroxi‑benzoesav és n‑propanol savas körülmények között történő észteresítésével állítják elő. Ez az eljárás stabil és hatékony tartósítószert eredményez.

Jellemzők és felhasználás az élelmiszeriparban

A propilparabént több kulcsfontosságú okból használják élelmiszerekben és más termékekben:

  • Antimikrobiális tulajdonságok: Gátolja a penész, az élesztőgombák és a baktériumok szaporodását, ezáltal meghosszabbítja a termékek eltarthatósági idejét.
  • Stabilitás: Széles pH‑tartományban stabil marad, és savas és bázikus körülmények között egyaránt hatékony.
  • Nem vezet: Nem párolog el könnyen, ami hozzájárul ahhoz, hogy tartósító hatása hosszabb ideig megmaradjon.

Felhasználás ultrafeldolgozott élelmiszerekben

A propilparabént hatékony tartósító tulajdonságai miatt gyakran használják ultrafeldolgozott élelmiszerekben. Íme a főbb felhasználási módok:

  • Mikrobák növekedésének megakadályozása: A propilparaben megbontja a mikroorganizmusok sejtmembránját, ezáltal gátolja növekedésüket és szaporodásukat. Ez biztosítja, hogy az élelmiszerek hosszabb ideig biztonságosan fogyaszthatók maradjanak. Széles körben használják pékárukban, feldolgozott húsokban, tejtermékekben és italokban a bakteriális szennyeződés és romlás elleni védelem érdekében.
  • Az eltarthatósági idő meghosszabbítása: A mikrobiális szennyeződés megakadályozásával a propilparaben segít meghosszabbítani az élelmiszerek eltarthatósági idejét. Ez alapvető fontosságú az ultrafeldolgozott élelmiszerek esetében, amelyeket hosszú távú tárolásra és kényelemre terveztek. Megtalálható a csomagolt rágcsálnivalókban, a fogyasztásra kész ételekben és más feldolgozott élelmiszerekben, amelyek hosszú tárolást igényelnek hűtés nélkül.
  • A minőség megőrzése: Segít megőrizni az élelmiszerek érzékszervi tulajdonságait, például az ízt, a textúrát és a megjelenést, a romlás és a kémiai változások megakadályozásával. Számos olyan élelmiszeripari termékben használják, ahol fontos az időbeli minőség állandósága, például szószok, öntetek és édességek esetében.

Az emberi egészségre gyakorolt hatás

Bár a propilparabént a szabályozó szervek, például az FDA és az EFSA általánosan biztonságosnak tekintik (GRAS), ha az előírt határértékeken belül használják, néhány egészségügyi szempontot szem előtt kell tartani:

  • Lehetséges allergiás reakciók: Egyeseknél előfordulhat allergiás reakció vagy érzékenység a parabénekre, ami bőrkiütés vagy egyéb tünetek formájában jelentkezhet.
  • Az endokrin rendszert károsító tényezőkkel kapcsolatos aggodalmak: A parabének lehetséges endokrin károsító hatásait vizsgáló tanulmányok folyamatban vannak. Egyes kutatások szerint a propilparaben utánozhatja az ösztrogént és megzavarhatja a hormonális működést, bár a bizonyítékok nem meggyőzőek.
  • Mellrák: Az emberekkel végzett kutatások túl alacsony számúak ahhoz, hogy véglegesen meg lehessen állapítani a parabének és a mellrák közötti kapcsolatot. Egyes sejteken és állatokon végzett vizsgálatok arra utalnak, hogy ilyen kapcsolat lehetséges. A parabének szerepet játszhatnak a tumor kialakulásának és növekedésének különböző szakaszaiban, és elősegíthetik a rákos sejtek átterjedését a test más részeire.
  • Szabályozási határértékek: A kockázatok minimalizálása érdekében a szabályozó hatóságok meghatározták a propilparabén maximálisan megengedett koncentrációját az élelmiszerekben. E határértékek betartása alapvető fontosságú a biztonság garantálása érdekében.
  • Halmozott expozíció: Bár az egyéni expozíciós szintek biztonságosnak tekinthetők, a különböző forrásokból (pl. élelmiszerek, kozmetikumok, gyógyszerek) származó halmozott expozíció hatásait jelenleg is kutatják.

Források

  1. Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (FDA): "GRAS Notice Inventory". Hozzáférés 2024. június 2024. FDA GRAS Notice Inventory.
  2. Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA). "Tudományos vélemény a parabének (E 214‑219) mint élelmiszer‑adalékanyagok biztonságosságáról". EFSA Journal, 2020. EFSA Journal.
  3. Smith, B., & Taylor, J. "Parabének az élelmiszerekben és az emberi egészségre gyakorolt hatásuk". Journal of Food Safety, vol. 34, no. 3, 2018, pp. 223‑230.
  4. Darbre, P. D., & Harvey, P. W. "Parabens Can Mimic Estrogens: Endocrine Disruption and Breast Cancer" (A parabének utánozhatják az ösztrogéneket: endokrin zavar és mellrák). Journal of Applied Toxicology, vol. 28, no. 5, 2008, pp. 561‑578.
  5. Kim, S., Lee, J., Park, J., & Kim, S. "Evaluation of the Exposure to Parabens in Food and Their Implications for Human Health." (Az élelmiszerekben lévő parabéneknek való kitettség értékelése és az emberi egészségre gyakorolt hatásuk). International Journal of Environmental Research and Public Health, vol. 19, no. 3, 2022, p. 1873. MDPI folyóirat.