Nátrium-benzoát (a benzoesav nátriumsója)
- A mi pontszámunk: 3 - vigyázni
- Utolsó frissítés & tényellenőrzés: 04. 07. 2024 - Rebecca Taylor, CNP
- Eredet: Természetes vagy szintetikus úton is előállítható; az ultrafeldolgozott élelmiszerekben azonban ez az összetevő általában szintetikus forrásból származik.
A nátrium‑benzoát, más néven E211, széles körben használt élelmiszer tartósítószer. Kémiailag a benzoesav nátriumsója, kémiai képlete C7H5NaO2. Fehér, kristályos por formájában fordul elő, amely szagtalan és enyhén édes, fanyar ízű. A nátrium‑benzoát vízben oldódik, és fő funkciója az élelmiszerekben az, hogy gátolja a potenciálisan káros baktériumok, élesztőgombák és penészgombák szaporodását.
Származás
A nátrium‑benzoát természetes módon előfordulhat bizonyos gyümölcsökben, például áfonyában, szilvában, almában és néhány fűszerben. A nátrium‑benzoát kereskedelmi előállítása azonban többnyire szintetikus. A benzoesav és a nátrium‑hidroxid egyesítésével állítják elő, amelynek eredményeként nátrium‑benzoát és víz keletkezik.
Jellemzők és felhasználás az élelmiszeriparban
- Antimikrobiális tulajdonságok: Megakadályozza a mikroorganizmusok növekedését, különösen savas körülmények között.
- pH‑függőség: Savas környezetben (pH < 4,5) a leghatékonyabb.
- Oldhatóság: Vízben jól oldódik, így könnyen beépíthető a különböző élelmiszer- és italtermékekbe.
- Stabilitás: A hőmérséklet és a tárolási körülmények széles tartományában stabil.
Felhasználás ultra‑feldolgozott élelmiszerekben
A nátrium‑benzoátot tartósító tulajdonságai miatt széles körben használják ultrafeldolgozott élelmiszerekben. Az alábbiakban részletes áttekintést adunk az alkalmazásáról:
- Az eltarthatósági idő meghosszabbítása: Segít az eltarthatósági idő meghosszabbításában az élesztőgombák és baktériumok által okozott romlás megakadályozásával. Ez biztosítja, hogy az italok hosszabb ideig biztonságosan fogyaszthatók maradjanak.
- Penészgombásodás megelőzése: A pékárukban segít megelőzni a penészgombák növekedését, amelyek gyorsan megronthatják ezeket a termékeket.
- A textúra és az íz megőrzése: Segít megőrizni a fűszerek kívánt textúráját és ízét azáltal, hogy megakadályozza a romlást, amely megváltoztathatja ezeket a tulajdonságokat.
- Ízstabilitás: A mikrobák növekedésének gátlásával a nátrium‑benzoát segít megőrizni az italok kívánt ízprofilját, megakadályozva a savasodást vagy más ízváltozásokat.
- Frissességmeghosszabbítás: Segít meghosszabbítani e termékek frissességét, biztosítva, hogy hosszabb ideig ízletesek maradjanak.
- Baktériumok szaporodásának gátlása: Feldolgozott húsokban, például kolbászokban és sonkában gátolja a káros baktériumok, például a Listeria és a Clostridium botulinum szaporodását, így ezek a termékek biztonságosabbak.
Egészségügyi szempontok
Bár a nátrium‑benzoátot az élelmiszer‑biztonsági hatóságok, például az FDA és az EFSA általánosan biztonságosnak tekintik (GRAS), ha az ajánlott határértékeken belül használják, több egészségügyi szempontot is figyelembe kell venni:
- Allergiás reakciók: Egyeseknél allergiás reakciók vagy túlérzékenység, például bőrkiütés és asztma jelentkezhet.
- Benzolképződés: C‑vitamin (aszkorbinsav) jelenlétében a nátrium‑benzoát benzolt képezhet, amely ismert rákkeltő anyag. Bár az élelmiszerekben képződő szintek általában nagyon alacsonyak, ez potenciális kockázati tényező.
- Hiperaktivitás: Bizonyos bizonyítékok arra utalnak, hogy a nátrium‑benzoát, különösen mesterséges színezékekkel kombinálva, gyermekeknél fokozott hiperaktivitással járhat.
Források
- Chipley, J. R. (2005): Nátrium‑benzoát és benzoesav. In P. M. Davidson, J. N. Sofos, & A. L. Branen (Eds.), Antimicrobials in Food (3. kiadás, pp. 11‑48). CRC Press.
- FDA (2020). Code of Federal Regulations 21. cím. Letöltve a https://www.ecfr.gov/current/title‑21/chapter‑I/subchapter‑B/part‑184/subpart‑B/section‑184,1733 oldalról.
- Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság. (2016). tudományos vélemény a benzoesav (E 210), a nátrium‑benzoát (E 211), a kálium‑benzoát (E 212) és a kalcium‑benzoát (E 213) élelmiszer‑adalékanyagként való újraértékeléséről. EFSA Journal, 14(2), 4433.
- McCann, D., Barrett, A., Cooper, A., Crumpler, D., Dalen, L., Grimshaw, K., Kitchin, E., Lok, K., Porteous, L., Prince, E., Sonuga‑Barke, E., Warner, J. O., & Stevenson, J. (2007). Food additives and hyperactive behaviour in 3‑year‑old and 8/9‑year‑old children in the community: a randomized, double‑blind, placebo‑controlled trial. The Lancet, 370(9598), 1560‑1567.
- Nair, B. (2001): Zárójelentés a benzil‑alkohol, a benzoesav és a nátrium‑benzoát biztonságossági értékeléséről. International Journal of Toxicology, 20(3), 23‑50. Letöltve a https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC9003278/ oldalról.