E211

Nátrium-benzoát (a benzoesav nátriumsója)

  • A mi pontszámunk: 3 - vigyázni
  • Utolsó frissítés & tényellenőrzés: 04. 07. 2024 - Rebecca Taylor, CNP
  • Eredet: Természetes vagy szintetikus úton is előállítható; az ultrafeldolgozott élelmiszerekben azonban ez az összetevő általában szintetikus forrásból származik.

A nátrium‑benzoát, más néven E211, széles körben használt élelmiszer tartósítószer. Kémiailag a benzoesav nátriumsója, kémiai képlete C7H5NaO2. Fehér, kristályos por formájában fordul elő, amely szagtalan és enyhén édes, fanyar ízű. A nátrium‑benzoát vízben oldódik, és fő funkciója az élelmiszerekben az, hogy gátolja a potenciálisan káros baktériumok, élesztőgombák és penészgombák szaporodását.

Származás

A nátrium‑benzoát természetes módon előfordulhat bizonyos gyümölcsökben, például áfonyában, szilvában, almában és néhány fűszerben. A nátrium‑benzoát kereskedelmi előállítása azonban többnyire szintetikus. A benzoesav és a nátrium‑hidroxid egyesítésével állítják elő, amelynek eredményeként nátrium‑benzoát és víz keletkezik.

Jellemzők és felhasználás az élelmiszeriparban

  • Antimikrobiális tulajdonságok: Megakadályozza a mikroorganizmusok növekedését, különösen savas körülmények között.
  • pH‑függőség: Savas környezetben (pH < 4,5) a leghatékonyabb.
  • Oldhatóság: Vízben jól oldódik, így könnyen beépíthető a különböző élelmiszer- és italtermékekbe.
  • Stabilitás: A hőmérséklet és a tárolási körülmények széles tartományában stabil.

Felhasználás ultra‑feldolgozott élelmiszerekben

A nátrium‑benzoátot tartósító tulajdonságai miatt széles körben használják ultrafeldolgozott élelmiszerekben. Az alábbiakban részletes áttekintést adunk az alkalmazásáról:

  • Az eltarthatósági idő meghosszabbítása: Segít az eltarthatósági idő meghosszabbításában az élesztőgombák és baktériumok által okozott romlás megakadályozásával. Ez biztosítja, hogy az italok hosszabb ideig biztonságosan fogyaszthatók maradjanak.
  • Penészgombásodás megelőzése: A pékárukban segít megelőzni a penészgombák növekedését, amelyek gyorsan megronthatják ezeket a termékeket.
  • A textúra és az íz megőrzése: Segít megőrizni a fűszerek kívánt textúráját és ízét azáltal, hogy megakadályozza a romlást, amely megváltoztathatja ezeket a tulajdonságokat.
  • Ízstabilitás: A mikrobák növekedésének gátlásával a nátrium‑benzoát segít megőrizni az italok kívánt ízprofilját, megakadályozva a savasodást vagy más ízváltozásokat.
  • Frissességmeghosszabbítás: Segít meghosszabbítani e termékek frissességét, biztosítva, hogy hosszabb ideig ízletesek maradjanak.
  • Baktériumok szaporodásának gátlása: Feldolgozott húsokban, például kolbászokban és sonkában gátolja a káros baktériumok, például a Listeria és a Clostridium botulinum szaporodását, így ezek a termékek biztonságosabbak.

Egészségügyi szempontok

Bár a nátrium‑benzoátot az élelmiszer‑biztonsági hatóságok, például az FDA és az EFSA általánosan biztonságosnak tekintik (GRAS), ha az ajánlott határértékeken belül használják, több egészségügyi szempontot is figyelembe kell venni:

  • Allergiás reakciók: Egyeseknél allergiás reakciók vagy túlérzékenység, például bőrkiütés és asztma jelentkezhet.
  • Benzolképződés: C‑vitamin (aszkorbinsav) jelenlétében a nátrium‑benzoát benzolt képezhet, amely ismert rákkeltő anyag. Bár az élelmiszerekben képződő szintek általában nagyon alacsonyak, ez potenciális kockázati tényező.
  • Hiperaktivitás: Bizonyos bizonyítékok arra utalnak, hogy a nátrium‑benzoát, különösen mesterséges színezékekkel kombinálva, gyermekeknél fokozott hiperaktivitással járhat.

Források

  1. Chipley, J. R. (2005): Nátrium‑benzoát és benzoesav. In P. M. Davidson, J. N. Sofos, & A. L. Branen (Eds.), Antimicrobials in Food (3. kiadás, pp. 11‑48). CRC Press.
  2. FDA (2020). Code of Federal Regulations 21. cím. Letöltve a https://www.ecfr.gov/current/title‑21/chapter‑I/subchapter‑B/part‑184/subpart‑B/section‑184,1733 oldalról.
  3. Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság. (2016). tudományos vélemény a benzoesav (E 210), a nátrium‑benzoát (E 211), a kálium‑benzoát (E 212) és a kalcium‑benzoát (E 213) élelmiszer‑adalékanyagként való újraértékeléséről. EFSA Journal, 14(2), 4433.
  4. McCann, D., Barrett, A., Cooper, A., Crumpler, D., Dalen, L., Grimshaw, K., Kitchin, E., Lok, K., Porteous, L., Prince, E., Sonuga‑Barke, E., Warner, J. O., & Stevenson, J. (2007). Food additives and hyperactive behaviour in 3‑year‑old and 8/9‑year‑old children in the community: a randomized, double‑blind, placebo‑controlled trial. The Lancet, 370(9598), 1560‑1567.
  5. Nair, B. (2001): Zárójelentés a benzil‑alkohol, a benzoesav és a nátrium‑benzoát biztonságossági értékeléséről. International Journal of Toxicology, 20(3), 23‑50. Letöltve a https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC9003278/ oldalról.