Indigókármin (cl élelmiszer kék 1)
- A mi pontszámunk: 4 - javasoljuk, hogy kerülje
- Utolsó frissítés & tényellenőrzés: 23. 07. 2024 - Rebecca Taylor, CNP
- Eredet: Az előállítása szintetikus, nem származik természetes eredetű forrásból.
Az E132, más néven indigókármin vagy indigotin egy szintetikus kék színezék, amelyet az élelmiszeriparban használnak. Egyike az élelmiszerekben, gyógyszerekben és kozmetikumokban való felhasználásra engedélyezett számos mesterséges színezéknek. Az indigókármin az indigotindiszulfonsav nátriumsója, és a termékeknek élénk kék színt kölcsönöz.
Jellemzők és felhasználás az élelmiszeriparban
Az indigókármin mesterséges eredetű. Kémiai úton szintetizálják, nem természetes forrásból nyerik. Előállítása általában egy sor kémiai reakciót foglal magában, amely az indigóval, egy természetes színezékkel kezdődik, amelyet aztán szulfonálnak, hogy vízben oldódó indigókármin keletkezzen.
Tulajdonságok
Az indigókármin több kulcsfontosságú tulajdonsága miatt is kerül felhasználásra élelmiszeripari termékekben:
- Színstabilitás: Stabil és intenzív kék színt biztosít, amely különböző pH-értékek és fényhatás mellett is állandó marad.
- Sokoldalúság: Más színezékekkel kombinálva a színek széles skáláját lehet létrehozni.
- Oldhatóság: Vízben oldódik, ami megkönnyíti a különböző élelmiszeripari termékekbe való beépítését.
- Biztonság: Számos országban az élelmiszer‑biztonsági hatóságok engedélyezték a használatát, meghatározott felhasználási feltételek mellett.
Felhasználás ultra‑feldolgozott élelmiszerekben
Az indigókármint több okból is gyakran használják ultrafeldolgozott élelmiszerekben:
- Vizuális vonzerő: Javítja az élelmiszerek megjelenését, így azok vizuálisan vonzóbbak lesznek a fogyasztók számára. Ez különösen fontos a gyermekeknek szánt termékek, például édességek, fagylaltok és italok esetében.
- Márkakonzisztencia: A gyártók arra használják, hogy biztosítsák az egységes színt a tételek között, ami segít fenntartani a márkaidentitást és a fogyasztói bizalmat.
- Ízérzékelés: Bár közvetlenül nem befolyásolja az ízt, az élelmiszer színe befolyásolhatja az ízérzékelést. Az élénk, vonzó színek ízletesebbé és vonzóbbá tehetik a termékeket.
- Költséghatékonyság: Az olyan szintetikus színezékek, mint az indigókármin, gyakran költséghatékonyabbak, mint a természetes színezékek, ami vonzó a gyártási költségek minimalizálására törekvő élelmiszer‑gyártók számára.
Az emberi egészségre gyakorolt hatás
Bár az indigókármin használata számos országban engedélyezett, fogyasztása bizonyos egészségügyi szempontokat és potenciális kockázatokat rejt magában:
- Allergiás reakciók: Egyeseknél allergiás reakciókat vagy érzékenységet okozhatnak a szintetikus színezékek, köztük az indigókármin. A tünetek az enyhe bőrkiütésektől a súlyosabb reakciókig terjedhetnek.
- Hiperaktivitás gyermekeknél: Egyes tanulmányok szerint lehetséges kapcsolat áll fenn a mesterséges élelmiszer‑színezékek és a gyermekek hiperaktivitása között. Ez szigorúbb címkézést és egyes esetekben a gyermekeknek szánt élelmiszerekben való használat csökkentését követelik.
- Szabályozási határértékek: Az olyan szabályozó ügynökségek, mint az FDA és az EFSA elfogadható napi beviteli értékeket (ADI) állapítottak meg a lehetséges egészségügyi kockázatok minimalizálása érdekében. Fontos, hogy a fogyasztók a lehetséges káros hatások elkerülése érdekében e határértékeken belül maradjanak.
- Figyelmeztetés: A szintetikus kék színezékek nem rendelkeznek táplálkozási előnyökkel, és kevés tanulmány vizsgálta genotoxikus és rákkeltő tulajdonságaikat.
Források
- U.S. Food and Drug Administration (FDA). Élelmiszer‑adalékanyagok státuszlistája.
- Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA). Az indigókármin (E 132) mint élelmiszer‑adalékanyag újraértékelése. EFSA folyóirat.
- Tudományos vélemény az indigókármin (E 132) élelmiszer‑adalékanyagként való újraértékeléséről. EFSA Panel on Food Additives and Nutrient Sources added to Food (ANS). EFSA Journal 2014;12(10):3768. doi:10,2903/j.efsa.2014,3768.
- Ristea ME, Zarnescu O. Indigókármin: Szükségesség és aggodalom között. J Xenobiot. 2023 Sep 20;13(3):509‑528. doi: 10,3390/jox13030033. PMID: 37754845; PMCID: PMC10532910.