E338

Foszforsav

  • A mi pontszámunk: 4 - javasoljuk, hogy kerülje
  • Utolsó frissítés & tényellenőrzés: 02. 08. 2024 - Rebecca Taylor, CNP
  • Eredet: Az előállítása szintetikus, nem származik természetes eredetű forrásból.

Az E338 adalékanyagkóddal ismert foszforsav színtelen, szagtalan és éles, savanyú ízű. H₃PO₄ kémiai képletű ásványi sav. Vízben jól oldódik, ami számos alkalmazásban, különösen az élelmiszer- és italiparban teszi hasznossá. A foszforsavat élelmiszerek és italok savanyítására használják, keserű vagy savanyú ízt kölcsönözve nekik, és tartósítószerként szolgál. Általában megtalálható a sötét üdítőkben, például a kólában.

Származás

A foszforsav főként mesterséges eredetű. Ipari előállítása két fő módszerrel történik: hőkezeléssel és nedves eljárással. A termikus eljárás során elemi foszfort égetnek el, hogy foszforpentoxidot kapjanak, amelyet aztán foszforsavvá hidratálnak. A nedves eljárás során a foszfátkőzetet kénsavval kezelik, amelynek melléktermékeként foszforsav és kalcium‑szulfát (gipsz) keletkezik.

Jellemzők és felhasználás az élelmiszeriparban

A foszforsavat több okból is használják az élelmiszer‑feldolgozásban:

  • Savanyúságszabályozó: Segít fenntartani a kívánt pH‑szintet az élelmiszerekben és italokban.
  • Ízfokozó: Az üdítőitalokban gyakran megtalálható savanykás ízt biztosítja.
  • Tartósítószer: Gátolja a penész és a baktériumok szaporodását, ezáltal meghosszabbítja a termékek eltarthatósági idejét.
  • Emulgeáló: Segít összekeverni az olaj- és vízkomponenseket, javítva az állagot és a konzisztenciát.

Felhasználás ultra‑feldolgozott élelmiszerekben

A foszforsav többfunkciós tulajdonságai miatt általában megtalálható az ultrafeldolgozott élelmiszerek széles skáláján:

  • Szénsavas italok: A foszforsav egyik leggyakoribb felhasználási területe a szénsavas üdítőitalok. Biztosítja az ezekre az italokra jellemző éles, fanyar ízt, és segít stabilizálni a szénsavas vizet.
  • Feldolgozott húsok: Feldolgozott húsokban használják a nedvesség megtartására és a textúra javítására. A foszforsav segít emulgeálni a zsírokat és a fehérjéket, így az olyan termékek, mint a kolbászok és a virslik egyenletes textúrát kapnak.
  • Sütőipari termékek: A sütőipari termékekben a foszforsav a szódabikarbónával együtt kovásszá tehető. Segít abban a kémiai reakcióban, amelynek során szén‑dioxid keletkezik, ami a tészta kelését okozza.
  • Sajtok és tejtermékek: Segít a sajt savasságának beállításában, javítva az ízt és a textúrát. Segít továbbá megakadályozni a tejtermékek zsírbontását.
  • Konzervek: Tartósítószerként működik a konzervekben, a mikroorganizmusok növekedésének gátlásával megakadályozza a romlást.

Egészségügyi hatások

Bár a foszforsav általában biztonságosnak tekinthető, ha mérsékelt mennyiségben fogyasztják, a túlzott bevitelhez potenciális egészségügyi szempontok és kockázatok kapcsolódnak:

  • Fogászati egészség: a foszforsav magas savassága miatt hozzájárulhat a fogzománc eróziójához és a fogszuvasodáshoz, különösen, ha az üdítőitalokban túlzott mennyiségben fogyasztják.
  • Csontok egészsége: A foszforsav magas bevitele, különösen az üdítőitalokból, összefüggésbe hozható a csontok ásványi sűrűségének csökkenésével. Ez a szervezet kalcium- és foszforszintjének egyensúlyhiányával magyarázható, ami a csontok meggyengüléséhez vezethet.
  • Veseegészség: A túlzott foszforsavfogyasztás növelheti a vesekárosodás kockázatát és hozzájárulhat a vesekövek kialakulásához.
  • Elektrolit‑egyensúlyhiány: A magas foszforszint elektrolit‑egyensúlyhiányhoz vezethet, ami hatással lehet a szív- és érrendszeri egészségre és a szervezet általános működésére.
  • Inzulinrezisztencia: A magas foszforsavbevitelt, különösen a cukros üdítőitalokból, összefüggésbe hozták az inzulinrezisztencia fokozott kockázatával. Az inzulinrezisztencia olyan állapot, amelyben a szervezet sejtjei kevésbé reagálnak az inzulinra, ami emelkedett vércukorszinthez és a 2‑es típusú cukorbetegség kialakulásának fokozott kockázatához vezet.
  • Elhízás: A foszforsavat tartalmazó italok, különösen a cukros üdítők fogyasztása összefüggésbe hozható a súlygyarapodással és az elhízással. Ezek az italok sok üres kalóriát tartalmaznak, és hozzájárulhatnak a megnövekedett kalóriabevitelhez anélkül, hogy alapvető tápanyagokat biztosítanának.
  • Gyomor‑bélrendszeri irritáció: A foszforsav erősen savas, és irritálhatja a gyomor‑bélrendszer nyálkahártyáját. Ez olyan tünetekhez vezethet, mint a gyomorfájdalom, hányinger és kellemetlen érzés, különösen olyan egyéneknél, akiknek már korábban is olyan betegségük volt, mint a reflux vagy a gyomorhurut.
  • Mikrobióta egyensúlyhiány: a foszforsav savas jellege megváltoztathatja a bélkörnyezet pH-értékét. Ez potenciálisan felboríthatja a bélmikrobióta egyensúlyát, amely az emésztőrendszerben található jótékony baktériumok közössége. A megzavart mikrobióta számos egészségügyi problémával jár együtt, beleértve az emésztési problémákat, a károsodott immunműködést és a gyulladásos állapotokat.
  • Emésztőenzimek működése: A magas savasság befolyásolhatja az emésztőenzimek aktivitását, amelyeknek az optimális működéshez egy meghatározott pH‑tartományra van szükségük. Ez potenciálisan károsíthatja az emésztést és a tápanyagok felszívódását.

Források

  1. Az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO): Élelmiszer‑adalékanyagok adatbázisa.
  2. Egészségügyi Világszervezet (WHO): Irányelvek az élelmiszer‑adalékanyagok biztonságos használatához.
  3. National Institutes of Health (NIH): Phosphoric acid and its impact on health (Foszforsav és hatása az egészségre).
  4. Touger‑Decker, R., & van Loveren, C. (2003): Cukrok és fogszuvasodás. American Journal of Clinical Nutrition, 78(4), 881S‑892S. Elérhető a következő címen: American Journal of Clinical Nutrition
  5. Calvo, M. S., & Tucker, K. L. (2013). Az étrendi szükségleteket meghaladó foszforbevitel kockázati tényező a csontok egészségében? Annals of the New York Academy of Sciences, 1301(1), 29‑35. Elérhető a következő címen: (angol nyelven): Annals of the New York Academy of Sciences
  6. Karp, H. J., Ketola, M. E., Lamberg‑Allardt, C. J. (2007). A kalcium‑foszfát és a kalcium‑karbonát akut hatásai a kalcium- és csontanyagcsere markereire fiatal nőkben. British Journal of Nutrition, 96(2), 438‑444. Elérhető a következő címen: British Journal of Nutrition
  7. Heaney, R. P., & Layman, D. K. (2008). A fehérje mennyisége és típusa befolyásolja a csontok egészségét. American Journal of Clinical Nutrition, 87(5), 1567S‑1570S. Elérhető a következő címen: American Journal of Clinical Nutrition
  8. Schulze, M. B., Manson, J. E., Ludwig, D. S., et al. (2004). Sugar‑sweetened beverages, weight gain, and incidence of type 2 diabetes in young and middle‑aged women. Journal of the American Medical Association, 292(8), 927‑934. Elérhető a következő címen: JAMA
  9. Pereira, M. A., Fulgoni, V. L. (2010). A magas fruktóztartalmú kukoricaszirup fogyasztása az italokban szerepet játszhat az elhízás járványszerű terjedésében. American Journal of Clinical Nutrition, 89(2), 537‑543. Elérhető a következő címen: American Journal of Clinical Nutrition