E950

Aceszulfám K

  • A mi pontszámunk: 4 - javasoljuk, hogy kerülje
  • Utolsó frissítés & tényellenőrzés: 27. 06. 2024 - Rebecca Taylor, CNP
  • Eredet: Az előállítása szintetikus, nem származik természetes eredetű forrásból.

Az aceszulfám K, más néven E950, egy kalóriamentes mesterséges édesítőszer, amelyet általában számos élelmiszerben és italban használnak. Ez a vegyület körülbelül 200‑szor édesebb, mint a szacharóz (asztali cukor), így minimális mennyiségben használható a kívánt édesség eléréséhez. Magas hőmérsékleten és savas körülmények között is stabil, így a konyhai és élelmiszeripari alkalmazások széles skáláján alkalmazható.

Származási hely

Az aceszulfám K mesterséges eredetű. Kémiai eljárással szintetizálják, amely során acetoesav és fluorszulfonil‑cianát reakciója jön létre. Az eljárás során egy stabil, kristályos anyag keletkezik, amely könnyen oldódik vízben, így sokoldalúan alkalmazható az élelmiszeripar különböző formuláiban.

Jellemzők és felhasználás az élelmiszeriparban

Az aceszulfám K‑t számos előnyös tulajdonsága miatt használják az élelmiszeriparban:

  • Magas édesség: körülbelül 200‑szor édesebb, mint a cukor.
  • Magas hőmérsékleten való stabilitás: Magas hőmérsékleten is megőrzi édességét, alkalmas sütéshez és főzéshez.
  • pH‑stabilitás: savas és lúgos körülmények között is stabil, ideális szénsavas italokhoz és gyümölcslevekhez.
  • Szinergikus hatás más édesítőszerekkel: Más édesítőszerekkel, például aszpartámmal vagy szukralózzal kombinálva növeli az általános édességet és elfedezi a kellemetlen utóízt.
  • 0 kalória: Kalória hozzáadása nélkül biztosítja az édességet, ami előnyös az alacsony kalóriatartalmú és diétás termékek esetében.
  • Nem okoz fogszuvasodást: Nem járul hozzá a fogszuvasodáshoz.

Felhasználás ultra‑feldolgozott élelmiszerekben

Az aceszulfám K‑t számos okból széles körben használják az ultrafeldolgozott élelmiszerekben:

  • Kalóriacsökkentés: Lehetővé teszi az olyan termékek, mint az üdítőitalok, pékáruk és tejtermékek kalóriaszegény vagy kalóriamentes változatainak előállítását, ami vonzó az egészségtudatos fogyasztók számára.
  • Az édesség fokozása: A magas édességnek köszönhetően csak minimális mennyiségre van szükség, ami fenntartja a termék textúráját és térfogatát kalória hozzáadása nélkül, ideális cukormentes cukorkákhoz és rágógumikhoz.
  • Pénzmegtakarítás: Annak ellenére, hogy kilogrammonként magasabb az ára, mint a cukoré, hatékonysága miatt kisebb mennyiségre van szükség, ami költségmegtakarítást eredményez a tömegtermelésben, különösen az italok és a feldolgozott élelmiszerek esetében.
  • Meghosszabbított eltarthatóság: Számos körülmények között, többek között hő és savasság mellett is stabil, így hosszabb ideig megőrzi a termék minőségét, és meghosszabbítja az eltarthatósági időt például a szénsavas italok és az ízesített joghurtok esetében.
  • Az étkezési szokások befolyásolása: Azáltal, hogy kalória nélkül kínál édes ízeket, kielégíti a sóvárgást, és befolyásolja a fogyasztók választását az egészségesebbnek vélt opciók felé, ami növelheti az ultra‑feldolgozott élelmiszerek fogyasztását.
  • Ízesítés: Más édesítőszerekkel kombinálva fokozza az édességet és elnyomja az utóízt, javítva az üdítőitaloktól az édességekig terjedő termékek ízprofilját.
  • Fogászati biztonság: Nem okoz fogszuvasodást, és alkalmas fogbarát élelmiszerekhez, például rágógumikhoz és cukormentes cukorkákhoz, így a fogyasztók és a gyártók számára egyaránt vonzó a szájhigiénés előnyei miatt.

Az emberi egészségre gyakorolt hatás

Bár az aceszulfám K‑t az olyan élelmiszer‑biztonsági hatóságok, mint az FDA és az EFSA engedélyezték, vannak egészségügyi megfontolások:

  • Azédesség iránti vágy fokozódása: Egyes kutatások szerint a nagy intenzitású édesítőszerek rendszeres fogyasztása fokozhatja az édes ételek iránti sóvárgást. Ez potenciálisan magasabb általános kalóriabevitelhez és súlygyarapodáshoz vezethet, ami ellensúlyozná a kalóriamentes édesítőszer használatának előnyeit.
  • Anyagcsere‑hatások: Egyes tanulmányok szerint az aceszulfám K serkentheti az inzulinreakciót annak ellenére, hogy kalóriamentes. Ez potenciálisan zavarhatja a normál anyagcsere‑folyamatokat és a glükózszabályozást. Ennek a hatásnak a klinikai jelentősége azonban még vitatott, és további kutatásokat igényel.
  • Rákkockázat: Bár az állatkísérletek aggodalmakra adtak okot a mesterséges édesítőszerek nagy dózisai és a rák közötti lehetséges összefüggéssel kapcsolatban, a szabályozó hatóságok által végzett átfogó felülvizsgálatok és értékelések nem találtak meggyőző bizonyítékot arra, hogy az aceszulfám K az emberek által fogyasztott mennyiségben rákkockázatot jelentene.
  • Bélrendszer egészsége: Bizonyítékok utalnak arra, hogy a mesterséges édesítőszerek, beleértve az aceszulfám K‑t is, megváltoztathatják a bél mikrobióta összetételét. Ezek a változások potenciálisan hatással lehetnek a bélrendszer egészségére, a gyulladásra és az általános anyagcserére. E változások hosszú távú következményeit még vizsgálják.
  • Fejfájás: Egyesek fejfájásról számoltak be aceszulfám K‑t tartalmazó termékek fogyasztása után. Ezek a jelentések azonban anekdotikusak, és a tudományos vizsgálatok következetesen nem támasztják alá a közvetlen okozati összefüggést.
  • Hosszú távú hatás: Az aceszulfám K rendszeres fogyasztásának hosszú távú egészségügyi hatásainak teljes megértéséhez, különösen nagy mennyiségben, folyamatos kutatásokra van szükség.

Források

  1. FDA - Élelmiszer‑adalékanyagok státuszlistája: FDA honlapja
  2. EFSA - Tudományos vélemény az aceszulfám K újraértékeléséről: EFSA folyóirat.
  3. Clauss, K., & Jensen, H. (1967): "Eljárás a 6‑metil‑1,2,3‑oxathiazin‑4(3H)-onok előállítására". US szabadalom 3,462,423.
  4. Magnuson, B. A., et al. (2016). "Aspartame, neotame, and acesulfame‑K intake and risk of cancer: a systematic review and meta‑analysis of observational studies". PLoS One.
  5. Grotz, V. L., & Munro, I. C. (2009): "A szukralóz biztonságosságának áttekintése". Szabályozási toxikológia és farmakológia.
  6. Palmnäs, M. S., Cowan, T. E., Bomhof, M. R., Su, J., Reimer, R. A., Vogel, H. J., & Shearer, J. (2014). "Low‑dose aspartame consumption differentially affects gut microbiota‑host metabolic interactions in the diet‑induced obese rat". PLoS One, 9(10), e109841. doi:10,1371/journal.pone.0109841.